Máig nem tudni, hány áldozata volt Magyarországon a kommunista megtorlásnak
2016. május 4. 11:20 MTI
Máig nem tudni, hányan estek áldozatul Magyarországon a kommunista megtorlásoknak, a kérdést kutatók előtt pedig komoly akadályok tornyosulnak - hangoztatták a Veritas Történetkutató Intézet keddi budapesti kerekasztal-beszélgetésének résztvevői.
Korábban
Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke kijelentette: 1956 után a magyar társadalom alapvető tapasztalata volt az erőszak, de azt a Kádár-korszak tabuvá tette, helyette a forradalom és szabadságharc előtti Rákosi-érában történteket nagyította fel. Hozzátette: egy, a 20. században két diktatúrát megélő társadalomnak elemi kötelessége volna megnevezni az áldozatokat, de ma még az sem egyértelmű, hogy a köztörvényesként elítéltek közül kikre sújtottak le valójában politikai tettek miatt.
Földváryné Kiss Réka megemlítette, hogy az 1956 utáni megtorló gépezet résztvevői "az ÁVH-n (Államvédelmi Hatóság) szocializálódtak", annak munkamódszereit hozták vissza, így az is kérdéses, mennyire értékelhetőek az általuk "a maguk szempontjai szerint" előállított iratok hiteles forrásként. "Abból kell dolgoznunk, hogy tudunk a sorok között olvasni" - jelentette ki, hozzátéve, mivel a sortűzpereken és Biszku Béla ügyén túlmenően nemigen szankcionálták az elkövetőket, nem következett be valódi társadalmi katarzis ebben a témában.
A szakember szerint a belső nyilvántartások kuszasága is mutatta, mennyire nem számított a megtorlásoknál az emberélet, ahogy az is: volt, hogy egy sírhelyre hat-nyolc kivégzettet is elhantoltak. A feltárás helyzetét tragikusnak nevezte Zinner Tibor történész, a Veritas Történetkutató Intézet kutatócsoport-vezetője. Azt mondta: a dokumentumok hiánya miatt fontos kutatásokat nem végezhettek el, miközben "alapvető emlékezetpolitikai lépések nincsenek tisztázva".
A szakember hangsúlyozta, nem csupán ünnepelni és emlékezni kell, de folyamatosan beszélni is a történtekről, megemlítve, hogy az 1956-ot követő perek során 1945 előtti ügyeket is elővettek; ennek a célja is az volt, hogy "a politikát alá lehessen támasztani". Az iratok kutathatóságáról szólva úgy fogalmazott, "mindent ideadnak nekünk, a kérdés csak az, mi a minden", hiszen az 1980-as évek végén előfordult, hogy érintettek maguk dönthették el, mi maradjon személyi anyagukban.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.
