Magyar megszállók a Szovjetunióban

A nácik a történelem „ősgonoszai”?

Krausz Tamás válaszában elmondta, hogy Ungváry az ő tanítványaként indult, és ő segített neki abban, hogy első, témában írt – az ELTE egyetemi tanára szerint igen színvonalas – dolgozata megjelenjen a Népszabadságban. Ezt követően kifejtette: számára nem erkölcsi kérdés, hogy az ő, valamint Ungváry kötetének gyakorlatilag ugyanaz a címe. A történet két narratíva harcáról szól, és ennek a vitának nagyon régi, akár a két világháború közötti időszakig is visszavezethető gyökerei vannak. Hangsúlyozta, véleménye szerint Ungváry azért ezt a címet adta munkájának, hogy ezzel „lenyomja”, felszámolja az antifasiszta narratívát, és elérje, hogy saját, nemzetközi trendekbe illeszkedő narratívája uralja a mainstream diskurzust. Hozzátette, Ungváry Alexander Gogun, valamint egy német-lengyel kutató, Bogdan Musial nézetrendszeréhez hasonló elveket vall, és jelentősen épít a műveikre. Kitért arra, hogy Gogun már csak azért sem vehető komolyan, mivel azt az állítását, miszerint az Ukrán Felkelő Hadsereg nem vett részt a holokausztban, azzal támasztotta alá, hogy az alakulatnak zsidó tagjai is voltak. „Öten” – tette hozzá az ELTE egyetemi tanára.

Krausz szerint az értelmes vita kiindulópontja, hogy axiómaként elfogadjuk: nem a Szovjetunió támadta meg a náci Németországot, hanem fordítva, és a két oldalt nem lehet felcserélni. Kiemelte, hogy létezett egy „ősgonosz”, amelytől meg kellett menteni az emberiséget. Ez pedig nem volt más, mint a náci Németország és a fasizmus. Hozzátette, hogy ezt az alapvető tézist nem hajlandó feladni, és ha Ungváry beismerné, hogy valóban a nácik testesítették meg az abszolút gonoszt a történelemben, nem lenne többé értelme a vitának. Ehelyett egy új gonoszt kell megteremteni, hogy relativizáljuk a nácik és csatlósaik bűntetteit, és elmossuk a különbséget tettesek és áldozatok között – fejtette ki a történész. Kiemelte, hogy Ungváry csak annak három oldalt szentelt, hogy bemutassa: a partizánok mennyi vodkát ittak. „Így lehet lejáratni, bűnözőknek beállítani a partizánmozgalmat” – mondta Krausz.

Jichák Arad történészre, a Jad Vasem egykori vezetőjére (aki maga is partizánként harcolt a szovjet oldalon a második világháborúban) hivatkozva Ungvárynak szegezte a kérdést: „Ha nincs jó és rossz oldal, akkor miért állt be 500 ezer zsidó katona a Vörös Hadseregbe? Ők is a sztálini rendszert védték? És a zsidó partizánok?” Nem lehet úgy tenni, mintha nem lett volna jó és rossz oldal. A népirtást a nácik követték el, és nem a szovjetek, ezért nem lehet azonos mércével mérni a két rendszert. Az egyik felszabadította Európát a náci uralom alól, ezt nem szabad elfelejteni – fejtette ki véleményét Krausz.

Ungváry válaszában leszögezte, hogy – legalábbis részben – valóban a szovjetek szabadították fel Európát a náci uralom alól, de ne felejtsük el, hogy a sztálini Szovjetunióról, egy totalitárius diktatúráról beszélünk. Az Alexander Gogunt ért vádakra reagálva kifejtette, hogy a történész könyvét kiadták angolul és oroszul is, azt pedig sohasem állította hogy az Ukrán Felkelő Hadseregben ne lettek volna véresszájú antiszemiták.

A kollaboránsok szerepével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy maga a kollaboráns szó ideológiai azonosulást feltételez, a megszállókkal együttműködő emberek esetében ez azonban legtöbbször hiányzott. Ismét kiemelte, nem ideológiai kérdés volt, hogy ki melyik oldalra állt. Példaként felhozta, hogy Sztálin a kijevi lakosokra „rárobbantotta az egész belvárost”. „Önök kijevi lakosként hova álltak volna be?” – tette fel a szónoki kérdést Ungváry. Hangsúlyozta, hogy az 500 ezer zsidó sem ideológiai okokból lépett be a Vörös Hadseregbe, hanem egyszerűen túl akarták élni a háborút.

Ungváry kitért arra, hogy bár valóban a náci Németország támadta meg a Szovjetuniót, utóbbira ugyanúgy érvényes volt a ius in bello, vagyis a hadviselésre vonatkozó nemzetközi jogi szabályrendszer. „Senki sem kötelezte a sztálini Szovjetuniót arra, hogy vérfürdőket rendezzen a német-szovjet határ menti településeken” – mondta Ungváry, majd javasolta, hogy a meddő ideológiai vita helyett térjenek át a részletek taglalására. 

Mint elmondta, szó sincs arról, hogy – mint Krausz állítja – nem használt volna szovjet forrásokat, mivel hetvenöt szovjet dokumentumra is hivatkozott könyvében. Ezután ismét rátért a szovjet partizánok szerepének értékelésére: kiemelte, hogy a partizánmozgalmat a párt, azon belül is az NKVD szervezte. Szerinte teljesen téves az az értelmezés, miszerint a mozgalom a „gaz fasiszta megszállókkal” szembeni spontán népharag megnyilvánulásaként jött volna létre. „A partizánok is igyekeztek meglógni, ahogyan csak tudtak” – tette hozzá.

1. Nagy honvédő háború: sztálinista mítosz?
2. A nácik a történelem „ősgonoszai”?
3. Mit kezdjünk a partizánokkal és a kollaboránsokkal?
4. Népirtás vagy tömeggyilkosságok sorozata?
5. Határkiigazítás és Dzsingisz kán

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?