Magyar boszorkánysírtól az ősi csikóvérig – 2019 hét legnagyobb régészeti szenzációja

+1 A világ legősibb barlangfestményét találták meg Indonéziában

A 44 ezer éves, vadászjelenetet ábrázoló, négy és fél méter széles barlangfestmény egy csoport félig ember, félig állat figurát ábrázol, amely emlősökre vadászik lándzsákkal vagy kötelekkel. Az ausztráliai Griffith Egyetem régészcsoportja szerint a kép új fényben tünteti fel a modern emberi megismerés eredetét. A most decemberben bejelentett felfedezést ismertető tanulmány a világ legősibb figuratív műalkotásaként számol be a Szulavézi-sziget Leang Bulu Sipong 4 mészkőbarlangjában talált festményről, amely a legrégebbi bizonyíték arra, hogy képesek vagyunk elképzelni a természetfeletti lények létezését.

Az egyszínű festmény azt ábrázolja, hogy az emberszerű figurák hat állatra vadásznak: két disznóra és négy törpebivalyra. A képen legalább nyolc emberszerű lény jelenik meg lándzsákkal és kötelekkel. A kutatók szerint az emberszerű figurákat és az állatokat egyszerre festették, azonos stílussal, technikával, sötétvörös festékkel. A régészek úgy gondolják, a félig ember, félig állat lények ábrázolása arra utal, hogy az indonéz barlangi művészetben szerepet kapott az ember és állat kapcsolatának vallási jellegű felfogása már jóval azelőtt, hogy az emberi művészet Európában megjelent volna.

1. Boszorkánysírt találtak Hajdúböszörményben
2. Narkisszosz ősi freskójára bukkantak Pompejiben
3. Megtalálták a hajót, amelyet csak Hérodotosz leírásából ismertünk
4. „A világ legrégebbi vérét” őrizte meg a szibériai talaj egy újszülött őscsikóban
5. A mohácsi csata után elásott kincset túrtak elő a földből vaddisznók
6. Rejtett csontkamrához vezetett a Vatikánban az eltűnt lány keresése
7. Kivételes római kocsis temetkezést fedeztek fel
8. +1 A világ legősibb barlangfestményét találták meg Indonéziában
9. Mára „kinőtte” az ember a Leonardo da Vinci által ideálisnak tartott testarányokat

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban