Magyar boszorkánysírtól az ősi csikóvérig – 2019 hét legnagyobb régészeti szenzációja
2019. december 30. 12:38 Múlt-kor
Korábban
Mára „kinőtte” az ember a Leonardo da Vinci által ideálisnak tartott testarányokat
Több mint 500 évvel ezelőtt Leonardo da Vinci úgy döntött, megrajzolja a tökéletesen arányos férfitestet. A rajzot ma szinte az egész világ Vitruvius-tanulmányként ismeri, ugyanis a reneszánsz zseni az i. e. I. században élt római építész, Marcus Vitruvius Pollio Az építészetről című művében leírt arányok és saját mérései alapján készítette el a híres alkotását.
Vitruvius azt írta: „Mert, ha az embert a hátára fektetik, kinyújtott kézzel és lábbal, és körzőt a köldökéhez helyeznek, két keze és lába ujjai érintik az innen írt kör kerületét. És miként az emberi test köralakot ad ki, úgy négyzet is rajzolható belőle.” Az ókori építész szerint a négyzet középpontja az ágyéknál van, felső és alsó oldala pedig a fej tetejénél, illetve az egyenesen kinyújtott láb talpánál érinti a testet, két másik oldala pedig az oldalra kinyújtott kéz ujjainál.
A rajz arányait az amerikai légierő mintegy 65 ezer, férfi és női újoncainak testarányaival összehasonlító nemzetközi kutatócsapat arra jutott, az ágyékmagasság, a vállszélesség és a térdmagasság tekintetében a mai emberek átlaga tíz százalékon belül megközelíti a Vitruvius-tanulmány arányait, míg a karfesztávolság, valamint a mellkas és a combhossz tekintetében többnyire meghaladják azokat. Vagyis végtagjaink ma már kilógnak Leonardo köréből és négyzetéből.
Visszakapta az elesett magyar katona családja a jelöletlen sírban talált gyűrűt
„Esztike 1942” – mindössze ennyi volt bevésve abba az arany karikagyűrűbe, amelyet egy Sülysáp határában feltárt katonasírban találtak a nyári ásatás során. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársainak figyelmét helytörténeti kutatók hívták fel arra, hogy a falu melletti szántóföldön feltehetőleg a második világháború idején elesett katonák vannak eltemetve jelöletlen sírban. Az információ helytállónak bizonyult, a repceföldet fémdetektorral átvizsgáló kutatók három katona maradványaira bukkantak.
Az egyik ismeretlen katonánál lelték meg a gyűrűt, majd mivel azonosítani nem tudták őket, Facebookon kértek segítséget. A közösségi oldalon néhány napon belül sikerült megtalálni az elhunyt katona 77 éves lányát, akinek a múzeum igazgatója ünnepélyes keretek között adta át a felbecsülhetetlen értékű családi kincset. Mint kiderült, Nagy Endre István tizedes és két társa nyugodott a földben, ejtőernyősként teljesítettek szolgálatot, és 1944 novemberében haltak hősi halált a szovjetekkel vívott tűzharcban. Mindössze két és fél évvel azt követően, hogy a tizedes feleségül vette Esztert.
Részletesen megtervezte felesége kivégzését VIII. Henrik
Sokáig vélték úgy a kutatók, hogy Boleyn Anna angol királyné lefejezésének fő felelőse Thomas Cromwell, VIII. Henrik hű tanácsadója volt. A brit Nemzeti Levéltárban talált parancskönyv újabb, tüzetesebb átnézése után azonban fény derült arra, hogy valójában maga az uralkodó mozgatta a szálakat. A dokumentumban Henrik részletekbe menően határozta meg, miként kell meghalnia a számára fiú utódot szülni képtelen Annának.
A többek között házasságtöréssel, boszorkánysággal, vérfertőzéssel és hazaárulással megvádolt nőt máglyahalálra ítélték, ám férje végül úgy döntött, ettől megkíméli. „Megparancsoltatik, hogy Anna fejét vágják le” – olvasható a kivégzés helyszínét is meghatározó utasítás, amely egyértelművé tette, hogy a korszakban egyébként különösen megdöbbentőnek számító tettet végre kell hajtani. Mivel Angliában csupán a fejszével történő fővesztést ismerték, a csatorna túlpartjáról kellett kardforgatót hívni, aki állítólag megbízhatóbb módon és fájdalommentesebben végezte dolgát, mint fejszés társai.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Kertész Mihálynak köszönhetjük a Casablancát, a világ egyik legmeghatóbb romantikus filmjét 09:50
- Szoknyával a politikában - megjelent a Múlt-kor téli száma 09:20
- Féllábbal is a színpad sztárja maradt 08:20
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit tegnap
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” tegnap
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről tegnap
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke tegnap
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert tegnap