Maffiaszerű leszámolások forgatagában ért véget a Perzsa Birodalom aranykora

A Közel-Kelet meghódítása

Kroiszosz, Lüdia királya Kürosz győzelmét látva úgy vélte, hogy itt az ideje kiterjeszteni a birodalmát, és görög, babilóniai, és egyiptomi koalíciót hozott össze a perzsák ellen. Hogy biztosra menjen, kikérte a delphoi jósda véleményét, ahonnan azt a választ kapta, hogy ha megtámadja Küroszt, akkor egy nagy birodalmat fog lerombolni.

Kroiszosz támadt, és kezdetben sikereket is aratott, ám télvíz idejére visszavonult a fővárosába, Szardeiszbe, és szélnek eresztette a szövetséges hadakat is.

Kürosznak azonban esze ágában sem volt visszavonulni, hanem télen is folytatta a hadjáratát, és betört Lüdiába. Mikor Kroiszosz felsorakoztatta ellene a seregét, hogy a lovasságával megtörje a perzsákat, Kürosz tevéket küldött a lüd sereg ellen, amelyeknek a szaga elriasztotta a lovakat. A vereség után a perzsák ostrom alá fogták és Kr. e. 547-ben elfoglalták Szardeiszt.

Kroiszosz, Lüdia királya Nagy Kürosz előtt

Hérodotosz szerint Kürosz máglyahalálra ítélte Kroiszoszt, ám amikor az egykori lüd király Apollónhoz fohászkodott, az isten megkegyelmezett neki, és egy hirtelen jött zápor eloltotta a lángokat.

Egy másik forrás hasonlóan beszéli el a történetet, azzal a különbséggel, hogy a családjával együtt élve mászott fel a halotti máglyára, mert nem akarta az ellensége kezébe adni magát, az eső viszont megkímélte őket. A király valódi sorsát nem ismerjük.

Lüdia meghódítása után az Újbabiloni Birodalom következett. Kr. e. 539-ben legyőzte Nabú-naid babiloni uralkodó seregét, majd ellenállás nélkül vonult be a fővárosba, Babilonba. Hérodotosz szerint a perzsáknak úgy sikerült bevenniük a megerősített várost, hogy elterelték a rajta keresztülfolyó Eufráteszt, így amikor a vízszint leapadt, a katonák egyszerűen begyalogoltak a folyó medrében.

Küroszt végül Kr. e. 530-ban hagyta el a hadiszerencse. A birodalom keleti határán lévő masszagéták ellen vezetett hadjáratot, miután azok királynője, Tomürisz, elhárította a perzsa uralkodó házassági ajánlatát. Kürosz a háborúban életét vesztette, és a győztes Tomürisz lefejeztette a holttestét, de a Hérodotosznál olvasható történetet több ókori történetíró, többek között Xenophón is megkérdőjelezte.

1. A perzsák színre lépnek: Nagy Kürosz
2. A Közel-Kelet meghódítása
3. A három kontinensre kiterjedő birodalom
4. Maffiamódszerekkel a perzsa trónért

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban