Ma már méltatlannak tűnő csend övezte William Shakespeare halálát

A háttérember útja a világhírnévig

I. Jakab angol uralkodó nem volt a színház feltétlen híve. Szerencsére Shakespeare és színészei nem csak a királyi udvartól függtek, hanem az utca népétől is, akiknek előadták a darabokat. Még egyik színészének – Richard Burbage-nak – halálhíre is jobban megviselte az embereket, mint az előadások megálmodójának és megvalósítójának halála.

Az ok talán abban is rejtőzhet, hogy maga a foglalkozás – drámaírás és színházi előadások rendezése – még nem volt ismert és népszerű a korabeli Angliában. A színdarabok leírásában is a színészek neve szerepelt, ezzel szemben a szerzők láthatatlanságba burkolóztak.

Shakespeare drámái (Sir John Gilbert festménye)

Igazi háttérember – ahogy az angolok mondanák, „backroom boy” –, aki a környezetéből nem tűnt ki, nem is lépett elő, csak írta és készítette elő darabjait a színházi megjelenésre. A nézőközönség az érzelmeket, a sikereket az előadóművészeknek tulajdonította.

Ezt igazolja, hogy még ő maga sem törekedett életművének összeállítására, halálának idején sem voltak nyomtatott formában összegyűjtve darabjai, sőt, akkor még az is kérdéses volt, hogy egyáltalán megjelennek-e valaha. A környezete 1616-ban még nem mérte fel, kit veszített Shakespeare személyében.

Darabjainak kiadása először 1623-ban történt meg a szintén híres költő, Ben Jonson hathatós támogatásával. Örökkévalóságának kihangsúlyozásában úttörő volt, Shakespeare általa került a köztudatba mint a modern éra egyik legnagyobb irodalmi alakja. Akkor még Ben Jonson részéről vakmerőség volt a kijelentés, jóslata mégis beigazolódott.

Az Első fólió 1623-ból

Az sem véletlen, hogy emlékének adózva csak 125 évvel később, 1741 januárjában emelték azt a márványszobrot Westminsterben – a „közszeretet nevében” – a költői sarokban, amivel elismerték a szerző szerepét az angol irodalom történetében.

Shakespeare neve már összeforrt a nemzet dalnoka, az „avoni hattyú” jelzőkkel, nem csak Angliában, hanem a világon mindenütt. Több évszázadnak kellett eltelnie, mire életművét a 19. századra a mai formájában elismerték, és noha még ma is vannak hangok, akik kételkednek karakterének és műveinek eredetiségében, a tudomány ma hitelesként ismeri el Shakespeare életművét.

1. A megfejthetetlen halálok
2. Néma feledés
3. A háttérember útja a világhírnévig

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán