Léteztek-e valójában az ókori mítoszok harcosnői, az amazonok?

Régészeti leletek

A 20. század közepétől számos ókori harcos sírhalmot (kurgánt) tártak fel szovjet régészek a Fekete-tenger északi partjának térségében, ezek nem elhanyagolható része női csontvázakat tartalmazott. A régészek ekkoriban ezeket jobbára figyelmen kívül hagyták, a női sírokban található férfi csontvázakra fókuszálva. Habár a fegyverek és hasonló, harcosoknak kijáró sírmellékletek a nők mellé voltak temetve, a régészek úgy gondolták, valójában a férfiakhoz tartoztak – miközben az ilyen sírokban eltemetett férfiak minden bizonnyal szolgák, illetve rabszolgák voltak.

Az 1960-as évek végén Renate Rolle nyugatnémet régésznő volt az, aki megkezdte e leletek újbóli vizsgálatát. Rolle megállapította, hogy 40 „harcos” sírban nőket temettek el, az 1980-as években meg már a Volgától délre megtalált szauromata harcos sírok 20%-a nőkhöz tartozott. E kutatást folytatta Jeannine Davis-Kimball amerikai régésznő, aki számos hasonlóságot fedezett fel a Rolle által katalogizált sírok és az általa a kelet-ukrajnai Pokrovkában feltárt kurgánokhoz.

Nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a „harcos sír” kifejezés rendkívül polarizáló: az esetek többségében nem állapítható meg annál több, mint hogy az illetőt fegyverekkel temették el. Hogy ennek csupán szimbolikus jelentősége volt, vagy az illető valóban a fegyverforgatók közé tartozott az életben is, a temetkezések alapján nem eldönthető. Fontosabb tehát a maradványokra koncentrálni: vannak-e olyan női „harcos” sírok, amelyekben a csontvázak harci sérülésekre utaló nyomokat hordoznak?

Anselm Feuerbach: Az amazonok harca (1857)

Vannak: a legszélsőségesebb példa a délnyugat-ukrajnai Dnyeszterfehérvár 16-os számú kurgánja, amely egy páncéllal, íjjal, nyilakkal és lándzsákkal eltemetett íjásznő maradványait tartalmazza, akinek vesztét minden bizonnyal a fejét ért hatalmas, vágóeszköz okozta sérülések okozták. Ezek mellett egy bronz nyílhegyet is találtak egyik térdébe fúródva.

Ilyen példák mellett már nehezen tagadható, hogy a fegyveres nők legalább egy része a harcban is szerepet vállalt. Az elemeket összeillesztve kitűnik, mennyi mindenben hasonlítanak e lovasnomád harcosnők az amazonokról alkotott hagyományos görög képre: főként íjjal harcoltak, életük jelentős részét lovon töltötték (amiről csontjaik is tanúskodnak). Ráadásul Szauromatiában éltek, ahová a görög források is helyezték őket. Valóban csak egybeesés lenne mindez?

A mítoszok és a történelem ütközése

Bár csábító lenne kijelenteni, hogy „megtaláltuk” az amazonokat a Fekete-tenger melletti kurgánokban, valójában igencsak üres kijelentés lenne. Amit a régészek találtak, az bizonyíték, amely alátámasztja az ókori írók megfigyeléseit a szauromata nőkkel kapcsolatban – e megfigyeléseket pedig az amazonok mítoszához visszanyúlva magyarázták meg saját közönségüknek. Az amazonokról szóló történetek már léteztek, amikor e párhuzamok létrejöttek.

Minden ezen túlmenő kijelentés tehát már a történelem szándékos félremagyarázása lenne egy előre megállapított cél érdekében, ami rendkívül veszélyes ösvény a múlt kutatásában. A szauromaták kurgánjai néhány dolgot azonban mindenképpen bizonyítanak: először, hogy az olyan lekezelő megállapításoknak, mint hogy női harcosok sohasem létezhettek, nincs valóságalapjuk. Másodszor, a nők és férfiak szerepét egy közösségben a környezet határozza meg, és nincsenek kőbe vésve. Harmadszor pedig, hogy attól, hogy az amazonok tisztán mitológiai szereplők, nem teljesen a fantázia szüleményei.

1. A mítoszok
2. Lehetséges jelöltek a valóságból
3. A nőgyűlölő és a feminista tradíció
4. Régészeti leletek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2017

• Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
• Szinyei Merse Pál: Majális
• Szacsal, Nopcsa-kastély
• Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
• A Közel-Kelet amazonjai 
• Cornelia, a Gracchusok anyja
• Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
• Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora