Lenyűgözte európai és mexikói vendéglátóit a világjáró szamuráj, Haszekura Cunenaga

Az elfeledett világjáró

Mire Haszekura hazatért, Japánban sok minden megváltozott 1613 óta. Az 1614-es, keresztényekkel szemben hozott tilalmakat tovább súlyosbította, hogy 1616-ban Tokugava Iejaszu elhunyt, és nála is gyanakvóbb és xenofóbabb fia, Tokugava Hidetada lett a sógun.

Szendaiba érkezve a követ egy V. Pál pápáról készült festményt, illetve egy saját magát ima közben ábrázoló festményt is átadott Date Maszamunénak, két, a Fülöp-szigeteken vásárolt tőrrel együtt. Ezek a mai napig megtekinthetők a város múzeumában.

Bár nem tudni, hogy éppen Haszekura miatt, vagy tőle függetlenül, de tény, hogy hazaérkezése után néhány nappal Szendaiban külön tilalmat helyeztek a kereszténység gyakorlására – az áttért nemeseket száműzetésre, a közrendűeket halálra ítélték, ha nem tagadták meg hitüket.

A legtöbb elmélet szerint nyilvánvalóan kereszténnyé vált követe visszatérte után Date Maszamune el kívánt határolódni Haszekurától mind vallási, mind politikai tekintetben, intézkedéseivel pedig a sógun kedvében igyekezett járni. Tény mindazonáltal, hogy sem Haszekura, sem családja nem hagyott fel a kereszténység gyakorlásával.

Az elkövetkező évtizedek során a Tokugava sógunok uralma alatt Japán egyre jobban elzárkózott a külvilágtól – ez volt a „szakoku” (zárt ország) időszaka, amely egészen az 1854-es kanagavai egyezményig tartott.

A források alapján Haszekura Cunenaga mindössze két évvel hazaérkezése után, 1622-ben hunyt el, rejtélyes betegségben. A fokozódó keresztényüldözés később elérte családját is: 1637-ben feleségét, fiát, valamint annak fiát a curusinak vagy ana-curusinak nevezett kínzásnak vetették alá. Az eljárás során fejjel lefelé lógatták az áldozatot, lábait és egyik kezét a kötélhez erősítették, egyik keze azonban szabadon maradt, hogy jelezhesse, ha hajlandóvá vált megtagadni hitét.

A leírások szerint gyakran egy földbe ásott járatba, nagy mennyiségű émelyítő bűzű ürülék fölé lógatták az áldozatokat, és egy lyukat is vágtak homlokukba, hogy a fejjel lefelé lógás során csökkenhessen a fejben a vérnyomás.

Haszekura családtagjai a feljegyzések szerint vagy belehaltak a kínzásba, vagy azt követően kivégezték őket, ami azt jelenti, nem tagadták meg hitüket. Az eljárás hatékonyságát bizonyítja, hogy a Tokugava-korszak során a kereszténység teljességgel eltűnt a szigetországból.

Összességében Haszekura meglehetősen elárulva érezhette magát: küldetése nem csupán szinte eredménytelen volt, de már részvételéért is megbüntették később családját, hazája pedig éppen az ellenkező utat választotta, mint amelyre ő próbálta terelni.

Japánban Haszekura alakja hamar feledésbe merült: a szigetország későbbi lakói csupán 1873-ban, az Egyesült Államokba és Európába látogató Ivakura-követség révén értesültek létezéséről, amikor a japán követeknek Velencében több dokumentumot is megmutattak, amelyek bizonyították ottjártát.

Napjainkban már a világ számos pontján ápolják emlékét: az olaszországi Porto di Livornótól a kubai Havannáig megtalálhatók köztéri szobrai, és vélhetően az ő látogatásainak köszönhetően honosodott meg Mexikóban az úgynevezett biombo papírparaván, amely a japán biobu helyi változata. A becsületéért küzdő szamurájból római polgárrá vált Haszekura Cunenaga joggal nevezhető tehát a „japán Marco Polónak”.

1. Visszanyerni a becsületet
2. Szamurájok Új-Spanyolországban
3. Francisco Felipe Faxicura
4. A római szamuráj
5. Az elfeledett világjáró

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből