Lengyel–magyar együttműködésből született az amerikai hadsereg lovassága
2021. november 21. 15:50 Múlt-kor
Korábban
A szabadság harcosa
Kazimierz Michał Władysław Wiktor Pułaski 1745. március 4-én vagy 6-án született a Lengyel–litván Unió de facto fővárosában, Varsóban. Édesapja, Józef több fontos pozíciót is betöltött az államigazgatásban, és igen magas szintű iskoláztatást kapott egy, a theatinus rend által működtetett iskolában.
A család életét katolikus lengyel nemesekként meghatározta, hogy a 18. század folyamán fokozatosan növekedett az orosz cár befolyása a lengyel–litván államalakulat ügyeire, mígnem 1768-ban a terület orosz protektorátussá vált.
Az ortodox egyház növekvő ereje ellen fellépni akaró lengyel nemesek, köztük Pułaskiék – az ekkor 15 éves Kazimierz-zsel együtt – a podóliai Bar erődjében megalapították a Szent Kereszt Lovagjai nevű szervezetet, az úgynevezett bari konföderáció katonai szárnyát, amelynek nagymestere Józef volt, egyik fontos helyettese pedig Kazimierz.
A fiú élete első csatáját ez év áprilisában vívta, és az 1772 nyaráig tartó háborúban többször kitűnt vezetői alkalmasságával. A lengyel nemesség törekvései végül elbuktak, Pułaski pedig előbb Poroszországba, majd Franciaországba ment.
Az orosz–török háború alatt megkísérelt egy lengyel egységet szervezni, de mire bármilyen lépés történt volna, az Oszmán Birodalom 1774-ben vereséget szenvedett. Pułaski kénytelen volt visszatérni Franciaországba.
Az adósságai miatt börtönbe is kerülő Pułaski végül az amerikai forradalomban találta meg következő célját: kapcsolatain keresztül sikerült találkozót eszközölnie a függetlenségre vágyó gyarmatok párizsi nagykövetével, Benjamin Franklinnel, aki a forradalom egy másik külföldi segítőjével, Lafayette márkival egyetértett abban, hogy szükségük van a férfira.
Pułaski úgy érkezett 1777 nyarán Amerikába, hogy Franklin már levélben méltatta képességeit Washingtonnak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája tegnap
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek tegnap
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt tegnap
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare tegnap
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin 2024.04.22.
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat 2024.04.22.