Legenda és valóság – hét „végzet asszonya” a világtörténelemből

Johanna nőpápa legendája

A legenda: A szóbeszéd szerint a katolikus egyház a mai napig rejtegeti egy női pápa létezésének bizonyítékait. A legenda szerint Johanna férfinak öltözve szerzetesnek állt, majd 855-ben, VIII. János néven pápává választották. Két éven át töltötte be ezt a titulust, mígnem egy nyilvános körmenet alkalmával gyermeket szült titkos szeretőjétől. A nőpápát a felbőszült tömeg agyonverte.

A mítoszoszlatás: Válogatásunk utolsó asszonya időben ugyan korábban élt, mégis a lista végére tettük, aminek oka egyszerű: a többiekkel ellentétben valószínűleg nem is létezett. A róla szóló szóbeszéd a 10. században keletkezhetett, amikor sok pápa mögött római nemesi családok asszonyai álltak. E végzet asszonyai annak a szexpolitikának voltak a megtestesítői, amelyből Johanna, a nőpápa legendája, vagy inkább szatírája született. A 16-17. század protestáns írói Johanna nőpápa történetével próbálták gyengíteni a pápaság intézményét. Az első hivatalos cáfolat mégis egy kálvinista író, David Blondel nevéhez fűződik.

1. Kleopátra varázslatos szépsége
2. Lucrezia Borgia méregkeverése
3. Báthory Erzsébet kegyetlenkedései
4. Marie Antoinette érzéketlensége
5. Mata Hari, minden idők legnagyobb kéme
6. Marilyn Monroe titokzatos halála
7. Johanna nőpápa legendája

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók