Lázadás miniben, avagy a divat örökifjú nagyasszonya: Mary Quant

Imádták és gyűlölték

Mary Quant hírneve már jóval az „aligszoknya” előtt szárnyra kapott, nemzetközi karrierjét New York-i bemutatói alapozták meg, 1963-ban a Life magazin őt választotta az Év Asszonyának. Ekkorra már az áruházakból is kezdtek eltünedezni a háború utáni évek unalmas tweedkosztümjei, nagy karimájú kalapjai és elegáns kesztyűi. A legnépszerűbb darabok Quant fehér műanyag gallérjai voltak, velük gyorsan fel lehetett dobni még a „kis feketét” is.

Sztreccsharisnyáit (a leggins elődjeit) és a hozzájuk illő, térdig érő, fehér, fűzős PVC-lakkcsizmáit villámgyorsan elkapkodták, a tervező meghökkentően fiatalos stílusa külön nevet kapott, „Chelsea Set”-nek hívták. Jártak ide vásárolni a Beatles-tagok folyton változó barátnői is, gyakorlatilag mindenki, aki nem akart őskövületnek látszani. De Mary Quant legnagyobb dobása, ami mindenhová elvitte a hírnevét, kétségtelenül a miniszoknya volt 1965-ben. Addig csak sportolókon, főként teniszezőkön lehetett látni a lábat jóval térd fölött szabadon hagyó szoknyácskákat.

Mary múzsája állítólag egy névtelen sztepptáncos lány volt, aki miniben, fehér bokazokniban és fekete szteppcipőben mozogva valósággal lenyűgözte a divattervezőt. Nevet is Mary Quant adott a találmányának: kedvenc autójáról, a Mini Cooperről nevezte el, hiszen szerinte ez hasonlított a legjobban az öltözékre: semmi sznobság, csupa fiatalság, szertelenség és könnyedség. Divattörténészek azonban makacsul állítják: a franciák ebben (is) megelőzték az angolokat, André Courréges állítólag már korábban ollóhoz nyúlt, amikor a szoknya hosszáról volt szó.

De mit számított ez: a mini, amelynek 1979 óta március 24-én már világnapja is van, Mary Quant nevével forrt össze, alighanem mindörökre. Természetesen nem mindenkinek jött be ez az ikonikus ruhadarab. Coco Chanel egyszerűen és tömören „borzalmasnak” nevezte, másokat az „erkölcstelensége” háborított fel. A legenda szerint középkorú családapák törték be a miniszoknyákat árusító butikok kirakatait, és magukból kikelve ordítozták, hogy ez obszcén és undorító.

Párt meg a módi

A mini a legtöbb országban győzött, igaz, a vasfüggönyön innen, nálunk kicsit nehezebben. A ruhadarab népszerűségét világszerte a sztárok is emelték: rövid szoknyában mondta ki az igent a divatikon Jacqueline Kennedy a hajómágnás Onassisnak, és nem akadt olyan hollywoodi csillagocska sem, aki kihagyott volna egy fotózást miniben, vagy az utána megint csak Mary Quant által piacra dobott forrónadrágban. Így volt ez nálunk is: maga Rotschild Klára, Magyarország első számú divattervezője készített fellépő miniruhát Mary Zsuzsinak az 1968-as táncdalfesztiválra, Zalatnay Sarolta „aligszoknyái” pedig állandó témái és látványai voltak a korszak legolvasottabb lapjának, a legendás Ifjúsági Magazinnak.

A Mary Quant név már évekkel az ikonikus miniszoknya elterjedése előtt ismert volt a divat világában, ám az áttörés után az üzletasszony chaneli magasságokba emelkedett

Komoly viták bontakoztak ki arról is, hogy egy nő hány éves korig viselhet minit. Napjainkban állítólag negyven év a korhatár, 1980-ban mintha visszafogottabb lett volna közvélemény, akkor 33 évben állapodtak meg a hangadók egy korabeli felmérés szerint. Mary Quant a nagy dobás után sem állt le. A mini után logikus volt, hogy fehérnemű-kollekcióval jelentkezzék, majd jöttek a kiegészítők, a gyerekruhák, ékszerek, kozmetikumok, lakberendezési tárgyak.

Közben kétszer is megírta az önéletrajzát, szerepelt a Vidal Sassoonról készült dokumentumfilmben, átvett számtalan kitüntetést, egyet magától II. Erzsébettől, aki pedig sohasem viselt miniszoknyát. Dolgozott nagy művészekkel, fotózta őt és modelljeit Cecil Beaton, Helmut Newton, Oliviero Toscani és Clive Arrowsmith is, neve számtalanszor szerepelt a Vogue, a nagybetűs Divat bibliájának címlapján. Sohasem akart botrányt – nyilatkozta nem egyszer – és feljegyezték, mit gondolt a pénzről: „Az, hogy vagyonom van, kicsit olyan, mintha szőke lennék.

Szórakoztató, de nem életfontosságú.” 2000-ben ment nyugdíjba, a legendák szerint még mindig konzultálnak vele fontos divat- vagy szépségipari kérdésekről. Ma is Londonban él, hobbija változatlanul a kertészkedés. Nem lepte meg, hogy két éve grandiózus kiállítás nyílt ikonikus kreációiból a londoni Victoria & Albert Museumban, hiszen ezt megelőzően is előfordultak a tervei különböző tárlatokon. Az eddig nyilvánosan nem látott, privát archívumokból származó darabok ma már online formában is megtekinthetők. Sok látogató talán saját ifjúságát szeretné megidézni, hiszen annak szimbolikus ruhadarabja kétségtelenül Mary Quant minije volt.

1. Végtelen butikparti
2. Imádták és gyűlölték

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban