Közel járhatnak a régészek Kleopátra sírjának felfedezéséhez
2020. június 16. 15:41 Múlt-kor
VII. Kleopátra Philopatór (Kr. e. 69 – Kr. e. 30) a világtörténelem egyik legismertebb alakja, az ókori Egyiptom utolsó fáraója és az utolsó fáraódinasztia, a Ptolemaioszok utolsó tagja. A Római Birodalmon belül zajló, Julius Caesar, Marcus Antonius és a későbbi első császár, Caius Octavius seregeit felvonultató polgárháborúban játszott szerepének, valamint Caesarral és Antoniusszal folytatott szerelmi viszonyának, majd tragikus öngyilkosságának időtlen történetét számtalan formában feldolgozták már az évezredek során. Hírneve ellenére az intelligenciájáról és szépségéről híres uralkodónő végső nyughelye máig ismeretlen. Több évtized gyakran megszakadt kutatásait követően azonban egy lelkes régészcsapat úgy gondolja, hamarosan rátalálhatnak a halhatatlan Kleopátra sírjára.
Korábban
Szerelem és kígyóharapás
A hatalma biztosítása érdekében a diplomáciában bájait is bevető fáraó ügyesen lavírozott az Egyiptomnál jóval nagyobb hatalmat képviselő, ám belharcok által gyengített Róma politikájában, és előbb Julius Caesar, majd az örökébe lépni kívánó Marcus Antonius oldalán talált támogatásra. Caesartól egy, Antoniustól további három gyermeke született.
Számítása azonban végül nem jött be: Antonius vereséget szenvedett a teljhatalomra törő Octavius seregeitől a görögországi Actiumnál, majd a győztes flotta Egyiptom felé vette az irányt, és megostromolta Alexandriát.
A népszerű történet szerint Antonius úgy értesült, hitvese öngyilkosságot követett el, ezért a kardjába dőlt – a fáraó azonban valójában még élt.
Miután azonban Kleopátra megtudta, hogy férje öngyilkos lett, továbbá azt, hogy a győztes Octavius magával kívánja hurcolni, hogy Rómába való győzelmes bevonulásán (triumphusán) a nép előtt mutogassa, szolgáival elzárkózott, és maga is öngyilkosságot követett el.
Ennek módját illetően nincs egyetértés: az ókori források említenek erre a célra készített mérget és az áspis (avagy egyiptomi kobra) harapását is.
Az elbeszélések szerint a győztes Octavius meghagyta, hogy a halott házaspárt együtt temessék el tisztességes módon, gyermekeiket pedig magával vitte Rómába, ahol a római arisztokrácia körében nevelkedtek. A sír – ha létezik – holléte évezredes rejtély, ám valószínű, hogy valahol Alexandriában, vagy a város közelében található.
A legtöbb szakértő szerint a pár sírja Alexandria úgynevezett „királyi negyedében” volt, amely a város Kr. u. 365, a nagy krétai földrengés és az általa keltett szökőár óta víz alatt lévő részében található.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
- A leves, amely megállított egy háborút
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
- A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
- Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
