Találkoztak és keveredtek az amerikai őslakosok és a polinézek Kr. u. 1200 körül

2020. július 9. 16:53 Múlt-kor

Korábban

Édesburgonya és genetika

A stabilizáló külvillával felszerelt kenuik segítségével a polinézek a Hawaii-szigetek, a Húsvét-sziget és Új-Zéland alkotta háromszögben számos szigetet benépesítettek a Csendes-óceánon az évszázadok során. Egészen mostanáig a legmeggyőzőbb bizonyíték arra, hogy találkoztak az amerikai őslakosokkal, az édesburgonya volt.

„Az amerikai kontinensen őshonos, de az onnan több ezer mérföldre lévő szigeteken is előfordult, az európaiak megjelenése előtt” – mondta Ioannidis. Emellett a polinéz nyelveken az édesburgonyát jelentő szavak igencsak hasonlítanak az Andok őshonos nyelveiben azonos jelentéssel bíró szavakra.

A szkeptikusok azonban rámutattak: a növény magjai akár egy darab sodródó fán is átszelhették a Csendes-óceánt, ahol aztán kinőve felfedezhették őket az itt élő emberek.

A lehetséges emberi kapcsolatfelvétel esetleges pontjainak vizsgálatához a kutatók Közép- és Dél-Amerika nyugati partja mentén 15 különböző őslakos csoporttól, illetve 17 polinéz sziget lakóitól vettek DNS-mintát – összesen több mint 800 egyéntől.

„Hosszú, pontosan azonos kódú DNS-szálakat kerestünk” – mondta el Ioannidis. Az egyezés a kolumbiai és ecuadori őslakosokkal eltéveszthetetlen volt, mind a hagyományos statisztikai módszerekkel, mind a mai számítógépes számításokkal. A minták ráadásul arra is következtetni engednek, nagyjából mikor történhetett a két csoport találkozása.

Az egymás utáni nemzedékek DNS-e minden esetben „rekombinálódik”, azaz az apától és az anyától származó darabok egymáshoz kapcsolódnak, új mintázatot létrehozva. „A polinézekben megtalált apró amerikai őslakos DNS-darabok hosszát megvizsgálva meg tudjuk becsülni, hány nemzedékkel ezelőtt történt a kontaktus” – mondta el Ioannidis.

Ez alapján az amerikai őslakosok Kr. u. 1200 körül találkozhattak a polinézekkel. Dzsingisz Kán ekkoriban rohanta le Kínát, és a keresztesek ekkoriban fosztották ki Konstantinápolyt. Az eredmények megcáfolják azt a régóta fennálló elméletet, mely szerint a két eltérő kultúra és populáció a Dél-Amerikához viszonylag közel fekvő Húsvét-szigeten találkozhatott először.

Moreno-Estrada szerint az új számítási módszerek segítségével a múlt további ismeretlen fejezetei nyílnak meg idővel a tudomány előtt. „A történetírás eddig jobbára az írott beszámolókra hagyatkozott, amelyeket többnyire azok írtak – és azokra fókuszálnak –, akik uralkodnak” – mondta. „Most a genetika és az adattudomány az emberiség többi részének talán még lenyűgözőbb – és semmivel sem kevésbé igaz – történeteinek elmesélését teszik lehetővé.”

előző oldal 2 / 2