Találkoztak és keveredtek az amerikai őslakosok és a polinézek Kr. u. 1200 körül
2020. július 9. 16:53 Múlt-kor
Korábban
Édesburgonya és genetika
A stabilizáló külvillával felszerelt kenuik segítségével a polinézek a Hawaii-szigetek, a Húsvét-sziget és Új-Zéland alkotta háromszögben számos szigetet benépesítettek a Csendes-óceánon az évszázadok során. Egészen mostanáig a legmeggyőzőbb bizonyíték arra, hogy találkoztak az amerikai őslakosokkal, az édesburgonya volt.
„Az amerikai kontinensen őshonos, de az onnan több ezer mérföldre lévő szigeteken is előfordult, az európaiak megjelenése előtt” – mondta Ioannidis. Emellett a polinéz nyelveken az édesburgonyát jelentő szavak igencsak hasonlítanak az Andok őshonos nyelveiben azonos jelentéssel bíró szavakra.
A szkeptikusok azonban rámutattak: a növény magjai akár egy darab sodródó fán is átszelhették a Csendes-óceánt, ahol aztán kinőve felfedezhették őket az itt élő emberek.
A lehetséges emberi kapcsolatfelvétel esetleges pontjainak vizsgálatához a kutatók Közép- és Dél-Amerika nyugati partja mentén 15 különböző őslakos csoporttól, illetve 17 polinéz sziget lakóitól vettek DNS-mintát – összesen több mint 800 egyéntől.
„Hosszú, pontosan azonos kódú DNS-szálakat kerestünk” – mondta el Ioannidis. Az egyezés a kolumbiai és ecuadori őslakosokkal eltéveszthetetlen volt, mind a hagyományos statisztikai módszerekkel, mind a mai számítógépes számításokkal. A minták ráadásul arra is következtetni engednek, nagyjából mikor történhetett a két csoport találkozása.
Az egymás utáni nemzedékek DNS-e minden esetben „rekombinálódik”, azaz az apától és az anyától származó darabok egymáshoz kapcsolódnak, új mintázatot létrehozva. „A polinézekben megtalált apró amerikai őslakos DNS-darabok hosszát megvizsgálva meg tudjuk becsülni, hány nemzedékkel ezelőtt történt a kontaktus” – mondta el Ioannidis.
Ez alapján az amerikai őslakosok Kr. u. 1200 körül találkozhattak a polinézekkel. Dzsingisz Kán ekkoriban rohanta le Kínát, és a keresztesek ekkoriban fosztották ki Konstantinápolyt. Az eredmények megcáfolják azt a régóta fennálló elméletet, mely szerint a két eltérő kultúra és populáció a Dél-Amerikához viszonylag közel fekvő Húsvét-szigeten találkozhatott először.
Moreno-Estrada szerint az új számítási módszerek segítségével a múlt további ismeretlen fejezetei nyílnak meg idővel a tudomány előtt. „A történetírás eddig jobbára az írott beszámolókra hagyatkozott, amelyeket többnyire azok írtak – és azokra fókuszálnak –, akik uralkodnak” – mondta. „Most a genetika és az adattudomány az emberiség többi részének talán még lenyűgözőbb – és semmivel sem kevésbé igaz – történeteinek elmesélését teszik lehetővé.”
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/c65b0b3632b0346d952b9765fd6fe179.jpg)
- Több mint fél évszázad után derült fény a híres fotó főszereplőjének kilétére tegnap
- Digitálisan is elérhetővé válik az ELTE tudásbázisa tegnap
- Először még a törökhöz közelebbi nyelvnek gondolta a magyart Budenz József tegnap
- Olvasási szokásokról tart pódiumbeszélgetést a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a könyvhéten tegnap
- Komoly elismeréssel díjazták a tiszadobi Andrássy-kastélyt tegnap
- Mesék és népdalok színesítik a szegedi Móra Ferenc Múzeum új kiállítását tegnap
- Horvát bánként bizonyította alkalmasságát a trónra Mátyás király egyetlen fia tegnap
- Bár eleinte nagy félelemet keltett, mégsem váltotta be a német reményeket a V–1-es tegnap