Kleopátra és Marcus Antonius elfeledett lánya, aki maga is királynő lett

2018. május 29. 16:38 Múlt-kor

Korábban

Róma foglya

Mire Kr. e. 30 nyarán Octavius megérkezett csapataival Egyiptomba, Antonius és Kleopátra készen álltak az ellenállásra, de a legrosszabbtól félve elküldték gyermekeiket. Amikor pedig a vereség már elkerülhetetlennek tűnt, mindketten az öngyilkosságot választották a megadás helyett. A 17 éves Kaiszarión a Vörös-tengeren átkelve tervezett India felé indulni, de útközben tanítója elárulta. A rómaiak elfogták, Octavius pedig kivégeztette. Kleopátra Szelénét, Alexandrosz Hélioszt és Ptolemaiosz Philadelphoszt szüleik délre, Thébába küldték. Anyjuk és Kaiszarión halála az ikreket helyezte Egyiptom trónjára, így Octavius visszahozatta őket Alexandriába, hogy névleg uralkodhassanak. Ez azonban mindössze két hétig tartott, amíg Egyiptomot hivatalosan hozzá nem csatolták a Római Köztársasághoz. Amikor Octavius elhagyta újdonsült provinciáját, magával vitte mindhárom gyermeket Rómába.

Octavius élve szerette volna elfogni Kleopátrát, hogy Rómában tartandó győzelmi menetében felvonultathassa, ahogyan azt korábban, Kr. e. 48-ban Caesar is tette Kleopátra lázadó húgával, Arszinoéval az alexandriai háború után. Kleopátra öngyilkossága ezt nem tette lehetővé, így Octavius végül áspiskígyót tartó képmását vonultatta fel Rómában, emellett vonult a menetben a Holdnak öltöztetett Kleopátra Szeléné és a Napnak öltöztetett Alexandrosz Héliosz. Octavius triumphusában való részvételük jelentette életük egyiptomi szakaszának végét.

Élete első tíz évében Kleopátra Szeléné egyiptomi hercegnőként nevelkedett az egyiptomi udvarban, az a tény, hogy apja római polgár, volt consul és triumvir volt, nem bírt jelentőséggel élete ezen szakaszában. Miután azonban mindkét szülője meghalt, Egyiptom pedig megszűnt önálló államként létezni, felmerült a kérdés, mi legyen Kleopátra Szelénével és fivéreivel. Élő rokonok híján az értük való felelősség Octaviusra szállt, ő pedig átruházta Octaviára.

A gyermekek Octavia házában laktak a római Palatinus-dombon, tágabb értelemben vett rokonaik körében: ezek között volt féltestvérük, Julius Antonius (Marcus Antonius Fulvia általi fia), két Antonia nevű félnővérük (Marcus Antonius Octavia általi lányai), valamint Octavia korábbi házasságából való idősebb gyermekei, Marcus Claudius Marcellus és két Marcella nevű lánytestvére. Tőlük nem messze lakott az immár Augustus néven ismert Octavius feleségével, Livia Drusillával, lányával, Juliával és Livia fiaival, Tiberius Claudius Neróval és Decimus Claudius Drususszal. E két háztartás tagjai mellett Augustus egy igen jelentős csoport uralkodói gyermekért felelt. Ezek többnyire barátságos kliensuralkodók örökösei voltak, akiket „romanizálás” céljából küldtek Rómába, hogy hatékonyabban működjenek együtt Rómával trónra kerülésük után. Egy részük azonban trónjukról letaszított vagy elhunyt volt kliensuralkodók gyermeke volt.

Utóbbi kategóriába tartozott Gaius Julius Juba, aki Numidia (a mai Algéria, Tunézia és Líbia) királya, I. Juba fia volt. Apja Kr. e. 46-ban vereséget szenvedett Julius Caesartól, és öngyilkos lett. Az ekkor még csecsemő Jubát Caesar magával vitte Rómába, ahol őt is felvonultatta győzelmi menetében. Ezután Caesar háztartásában nevelkedett annak Kr. e. 44-ben történt meggyilkolásáig. Ezután Octavius és Octavia vették át nevelését. Juba gyermekkorát és ifjúságát Rómában töltötte, és római polgárjogot kapott.

Római taníttatása során megmutatkozott Juba rendkívüli intelligenciája. Egy sor tudományos területen írt értekezéseket, amelyek közül sokat fel is használt később az idősebb Plinius hatalmas, 37-kötetes Naturalis Historiához. A vele egykorú Marcellusszal, Tiberiusszal és Drususszal katonaként is szolgált Hispaniában, mielőtt Augustus megtette az újonnan létrehozott Mauretania nevű klienskirályság uralkodójává (Numidiából Africa Nova néven római provincia lett).

előző oldal következő oldal 3 / 4