Kisebb jégkorszak indíthatta el az Oszmán Birodalom hanyatlását
2018. május 15. 10:10 MTI
Egy friss tanulmány szerint a kis jégkorszak nemcsak a török birodalom átmeneti hanyatlását idézte elő, hanem a tizenöt éves háború 1606-os lezárásához is hozzájárult. Az időjárás-változás Európa lakosságának is kihívásokat jelentett, de a megnövekedett lélekszámú birodalomban még nagyobb krízist okozott.
Korábban
A Human Ecology című szaklapban megjelent tanulmány szerint az Oszmán Birodalom szívében, a földközi-tengeri térség keleti területén uralkodó szélsőségesen hideg és száraz időszakok közvetetten hozzájárultak ahhoz, hogy véget érjenek az 1593 óta tartó harcok a Magyar Királyság területén a Habsburgok és a törökök között. Az időjárás-változás a 14. századtól az úgynevezett középkori meleg periódus után az átlaghőmérséklet jelentős csökkenését hozta magával.
Az Osztrák Tudományos Akadémia Középkorkutató Intézetének tudósa, Johannes Preiser-Kapeller vezetésével a kutatócsoport történelmi és régészeti információk mellett sok új természettudományos adatot vizsgált meg, egyebek mellett az évgyűrűelemzések eredményeit vagy a Közel-Kelet cseppkőbarlangjainak úgynevezett klímaarchívumait. Ezek segítségével nagy pontossággal következtetni tudtak arra, hogy adott időszakban milyen éghajlat uralkodott az adott országokban.
Európával ellentétben, ahol a kis jégkorszak okozta ellátási válságot a boszorkányégetések elszaporodásával és a vallásháborúkkal is összefüggésbe hozzák, a változásoknak az Oszmán Birodalmat érő hatásairól eddig kevesebbet lehetett tudni – mondta el a kutatások vezetője.
Kiemelte, hogy az oszmánok azért nem tudtak profitálni Európa akkori legyengüléséből, mert más politikai tényezők mellett a klímaváltozás is sokkal erősebben érintette őket. Az, hogy 1600 körül jelentős krízist éltek meg éhínségekkel és az úgynevezett Celali-felkelésekkel az ismert tény, de hogy ezekben milyen szerepet játszott az éghajlat, arról korábban keveset lehetett tudni. Preiser-Kapeller szerint az új kutatás kevés kétséget hagy afelől, hogy szoros volt az összefüggés.
A krízist fokozta a régióban, hogy a klíma változása nyomán a megnövekedett lakosság már alig jutott táplálékhoz, és az államapparátus és a katonaság is túlméretezettnek bizonyult a megváltozott körülmények között.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:05
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap