Kis agymérete ellenére a modern emberrel együtt élhetett Afrikában Neo, a Homo naledi

Primitív sajátságok, hatalmas lehetőségek

A kutatók a nemrég felfedezett, Lesedi (jelentése setswana nyelven: fény) névre keresztelt kamrában bukkantak rá a faj egy egyede, Neo kiváló állapotban fennmaradt maradványaira. A vizsgálatok során kiderült, hogy a Homo naledi több sajátosságában is hasonló jegyeket hordoz, mint a Homo nem legkorábbi tagjai közé tartozó, kétmillió évvel ezelőtt élt Homo rudolfensis és Homo habilis. A mintegy 150 centiméter magas hominida más jellemzőiben azonban a modern emberre is hasonlít: ilyenek a kezek, csuklók, lábak és alsó végtagok. A kutatók úgy vélik, a Homo naledik jó gyaloglók és hegymászók lehettek.

Érdekesség, hogy az eredményeket taglaló tanulmány társszerzőjének, John Hawksnak eszébe sem jutott bemenni a szűk üregekbe. Társa, Lee Berger viszont beszorult a Lesedi-kamra résébe, olyannyira, hogy végül a csuklójára tekert kötelekkel kellett kihúzni onnan. A barlangkamrák nehezen megközelíthető voltából, valamint a közöttük lévő mintegy 100 méteres távolságból a kutatók arra következtetnek, hogy a Homo naledik eltemették a halottakat, és feltehetően tüzet is tudtak arra használni, hogy megvilágítsák a sötét barlangokat. Igaz, egyelőre nem találtak közvetlenül ehhez az emberféléhez köthető eszközöket.

Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum kutatója megdöbbenve értesült a vizsgálatok eredményéről, amelyek szerint a Homo naledi mintegy 300 ezer évvel ezelőtt élt. Úgy véli, a datálás meglepően kései egy olyan faj tekintetében, amely olyan primitív, javarészt mintegy 2 millió éves ősemberi maradványokhoz köthető jegyeket hordozott, mint a kis agyméret, az ívelt ujjak vagy a váll, a törzs és a csípőízület jellegzetes formája. Stringer azonban hozzátette, a csukló, a kezek, a lábak valóban a nearndervölgyiek és az modern emberek morfológiai sajátosságaira utalnak, mint ahogy a viszonylag kis, egyszerű fogak is.

Úgy véli, a sok, jóval korábbi korból származó sajátosság megtartása a Homo Floresiensisekhez, vagyis a hobbitokhoz teszi hasonlóvá a Homo nalediket. A hobbitok mellett számos, a Homo nemhez tartozó faj élt már ekkor Európában és Ázsiában, ám a Flores szigetét benépesítő floresi ember elkülönülése magyarázhatja, hogyan különbözhetett ennyire a többi emberi fajtól.

A Homo naledi azonban feltehetően nem különült el a többi fajtól, Stringer tehát felteszi a kérdést: hogyan élhetett egy ilyen különös, kis aggyal rendelkező faj Afrika déli részein látszólag fejlettebb emberek mellett? Megkérdőjelezi emellett azon elmélet hitelességét, amely szerint a Homo naledik eltemették halottaikat, szerinte ugyanis véletlen vagy természeti folyamatok is eredményezhették azt, hogy a maradványok nehezen megközelíthető üregekben fekszenek.

Stringer hozzátette, a felfedezés felhívja a figyelmet arra, hogy Afrika területének mintegy 95 százaléka feltáratlan a korai emberi maradványok szempontjából, és e tekintetben a kontinens elmúlt 500 ezer évének „történelme” akár olyan összetett is lehet, mint az eurázsiai a maga 5 emberfajával: a Homo erectusszal, a heidelbergi, neandervölgyi, gyenyiszovai és floresi emberrel. Mintegy 300 ezer évvel ezelőtt ugyanis feltehetően legalább három emberfaj is élt az afrikai kontinensen: a heidelbergi ember afrikai képviselőjének is tekintett Homo rhodesiensis, a korai Homo sapiens és a Homo naledi, és ki tudja, mi minden találhatnak még a kutatók – véli Stringer.

1. Úttörő felfedezés
2. Primitív sajátságok, hatalmas lehetőségek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Magyarország politikai intézményrendszere és választási rendszere
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A rendszerváltoztatás belülről
• Kilincs a túloldalon
• Kormányzás ellenszélben