Ki volt Crixus, Spartacus jobbkeze?
2019. január 11. 13:01 Múlt-kor
Korábban
Végzetes döntés?
A szokatlan haditechnika és a szabadság vágya elég erőt adott nekik, hogy felvegyék a versenyt a világ legerősebb katonai államával. Ám ekkor váratlan dolog történt: kettéoszlott a sereg. Plutarkhosz szerint az örök ellenzéki Crixus „arroganciája é szemtelensége” miatt került erre sor Kr. e. 73 végén, ugyanis maga mellé állította a gall, kelta és germán származású társait, és 10-30 ezer fővel dél felé indult, míg az eredeti terv talán az Alpokon történő átkelés, és a biztonságosabb helynek tűnő Galliába való menetelés (esetleg egy észak-itáliai hadjárat) lehetett.
A szakértők azt feltételezik, hogy „kapzsibb beállítottságúbb” Crixust a gazdag dél-itáliai területek vonzották, és ki akarta használni a rabszolgahad keltette zavart a rómaiak között. Egyesek szerint akár Róma elfoglalása is a célja lehetett. Olyan elmélet is van azonban, hogy maga Spartacus küldte vissza dél felé társát, hogy fedezze az Alpokon való átkelést.
Bárhogy is történt, a sereg megosztása nem sült el jól, és Crixus hadai a Gargano-hegy közelében megsemmisítő vereséget szenvedtek a Lucius Gellius Publicola vezette konzuli sereg ellen. Crixus is elesett a csatában. A hír eljutott a fősereghez, amely később legyőzte Publicolát, és Crixus tiszteletére az elfogott (kb. 300-400) római katonákat arra kényszerítették, hogy gladiátorként vívjanak meg egymással egyfajta véráldozatként, tudhatjuk meg Appianosz alexandriai görög történetíró egyik, Kr. u. II. századi művéből.
Spartacus hadai végül nem keltek át az Alpokon, hanem dél felé fordultak. Valószínűleg a tömeg nagy része az itáliai rabszolgahadjárat folytatása mellett érvelt, s nem vágyott a biztonságot jelentő gall területekre. A lázadás ekkor már nem csupán szégyenfoltnak tűnt, hanem rendkívül nagy veszélyt jelent a rabszolgatartó társadalom létére. Róma leggazdagabb embere, Crassus 8 kipróbált légiójával, mintegy 40-50 ezer fős, képzett katonákból álló sereggel akarta útját állni a kilikiai kalózok szerződésszegésének köszönhetően az itáliai csizma orránál hoppon maradt lázadóknak. Kr.e. 71-ben a bekerített rabszolgák még kitörtek a római szorításból, azonban Brundisium felé menekülve Lucania mellett végső vereséget szenvedtek. A csatában – a rabszolgák zöméhez hasonlóan – maga Spartacus is életét vesztette.
A dühös Crassus elrettentő szándékkal mintegy 6 ezer túlélőt feszített keresztre a Via Appia mentén, melyek látványa vészjóslón hirdette: ne húzz ujjat Rómával!
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát 20:20
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye 17:05
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál 14:20
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra 13:20
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja 11:20
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót 09:50
- Visszautasította a BBC főigazgatói posztját a filmezés miatt David Attenborough 09:05
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését tegnap