Kevesen gondolták, hogy túléli a pilóta a történelem első tengeri le- és felszállását
2023. május 26. 09:03 Múlt-kor
Korábban
Első az elsők között
Ely bravúrja az első volt a számos repülési mérföldkő közül, amelyeket a San Franciscóban megrendezett tíznapos repülős találkozó során elértek a pilóták. A becslések szerint mintegy 200 000 érdeklődő érkezett autóval, vonattal és busszal, hogy a történelem egyik legelső nagyszabású légibemutatójának szemtanúja legyen. Az aviátorok szeme előtt az 50 000 dolláros fődíj is ott lebegett – ez több, mint másfél millió dollárt jelentene mai értéken. Négy századnyi gyalogságot is kirendeltek a találkozó idejére, hogy a haditengerészet mellett a szárazföldi erők is lássák, hogy a repülőgép valóban alkalmazható jelentősebb feladatokra is a harctéren. A katonák feladata a bemutatót irányító Frederick Scotford elmondása szerint az volt, hogy géppuskákkal és tábori lövegekkel „harcot utánozzanak a madáremberek ellen”.
Ez az esemény volt az első alkalom, hogy a hadügyminisztérium engedélyezte szövetségi csapatok részvételét egy civil repülős találkozón. Az úttörő aviátor Hubert Latham itt lett az első pilóta, aki átrepült a Golden Gate szoroson – a híres híd még nem épült meg ekkor. A katonák nagyméretű repülősárkányokat eresztettek fel, amelyekre aztán éles lőszerrel tüzeltek, ezzel leképezve a repülőgépekben a földről tehető károk mértékét.
Egy Curtiss harci repülő, amely ekkoriban a mexikói határon szolgált. A tengeren új dimenziók nyíltak meg a hadi repülés előtt.
Egy másik pilóta, Charlie Willard repülője mögött egy 30 méter hosszú. finom alumíniumhuzalt vonva szállt a levegőbe: ő lett az első repülős, aki egy földi rádióállomásról érkező üzenetet fogadott e kezdetleges antennával. Paul Beck százados, a hadsereg híradós tisztje Philip Parmalee civil pilótával szállt fel, és 150 méteres magasságból elküldte az első repülőről érkező rádiójelet, amelyet egy földi állomáson fogadtak – 100 km/h-s sebességgel repülve, ami a korban hallatlan sebességnek számított. A nyolc évvel korábban elsőként a levegőbe emelkedő Wright-fivérek idősebbike kijelentette, hogy több száz kilométeres sebességre alkalmas repülőgépek is megépíthetők lesznek egyszer, dacára annak, hogy ő és testvére első repülésükkor mindössze 11 km/h-s csúcssebeséget értek el.
Roy Stover, a haditengerészet hadnagya lett a flotta első tisztje, aki a levegőbe emelkedett, miután Walter Brookins – a Wright-fivérek első tanítványa – mellett elhagyta a földet. Az újságok „egy titokzatos Foster hadnagyot” is megemlítettek, aki egy puskát vitt magával a repülőgépre, és a levegőbe felengedett sziluettcéltáblákra tüzelt, némelyiket el is találva. A kutatók többsége úgy véli, hogy „Foster hadnagy” valójában ugyancsak Ely volt, álnéven. Ugyancsak e bemutatón hajtották végre az amerikai történelem első légibombázási gyakorlatát. Az egyik lap ezt úgy kommentálta, „a washingtoni haditengerészeti minisztériumnak azon nagyszabású feladatra kell összpontosítania, hogy valamiféle védelmet biztosítson a szárnyaló halál ellen.”
Myron Crissy hadnagy a kezében tartja az első bombát, amelyet nem sokkal a kép elkészülte után dobott le a mellette ülő Philip Parmalee által vezetett repülőgépről
Ely a Pennsylvanián végrehajtott mutatványa volt viszont az, amely az egész világ figyelmét felkeltette, mivel egy új korszak kezdetét jelentette. „Egyszeriben megváltoztatta a tengeri hadviselés egész elméletét” – írta az egyik újság.
Eugene Ely mintegy tíz hónappal később, 1911 októberében életét vesztette a Georgia állambeli Maconnél egy repülőszerencsétlenségben. 1932-ben a Kongresszus posztumusz kitüntetésben részesítette a Kiemelkedő Repülőskereszt (Distinguished Flying Cross) formájában, amelyben a leghősiesebb tetteket végrehajtó repülősök részesülhetnek. 1961-ben az amerikai posta bélyeget bocsátott ki emlékére a korszakalkotó mutatvány 50. évfordulója alkalmából. A washingtoni Air and Space Museum szintén kiemelt figyelmet fordít Ely-ra az állandó tárlatának anyagában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
- Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
- Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
- Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
- Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után
- 56-os sajtószemle: miről írtak a lapok a forradalom alatt?
- Forradalmi hétköznapok: utcaképek 56-ban
- „Mintha karácsony lenne” – 1956 a hétköznapi emberek szemével
- Élete végéig gyászolta férjét Maléter Pál özvegye
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 19:05
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20