2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Keresett szó   
Címke szerint
Dátum és között
Keresési feltételek:
Címke: Osztrák-Magyar Monarchia
194 találat
[1]

Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre

[2024.11.21. 17:44] Hírek

A forradalom zsarnoki eltiprója és a boldog békeidők megbecsült magyar királya, érzelmektől mentes, „hivatalnok” családapa és öngyilkos gyermekét, valamint merénylet áldozatául esett feleségét gyászoló férj.

[2]

Ellenezte a hadüzenetet, mégis Tisza Istvánt kiáltották ki az első világháború felelősének

[2024.10.31. 09:05] Hírek

106 éve, 1918. október 31-én négy katonaruhás fegyveres Hermina úti villájában szóváltás közben lelőtte gróf Tisza Istvánt, aki előbb 1903 és 1905, majd 1913 és 1917 között volt Magyarország miniszterelnöke.

[3]

Keleties stílusjegyei miatt átadásakor nagy felháborodást keltett az Iparművészeti Múzeum épülete 

[2024.10.25. 18:05] Hírek

128 éve, 1896. október 25-én avatta fel ünnepélyesen Ferenc József a budapesti Iparművészeti Múzeumot, ez az esemény volt a millenniumi rendezvények záróakkordja.

[4]

Még Ernest Hemingwayt is megihlette a caporettói áttörés

[2024.10.24. 09:50] Hírek

107 éve, 1917. október 24-én kezdődött az első világháború olasz frontján a két éve tartó isonzói csaták döntő ütközete, amelyben a német csapatokkal megerősített osztrák-magyar hadsereg áttörte az olasz vonalakat. Az olaszok mindmáig „Il miracolo di Caporetto”, „caporettói csoda” néven emlegik a hadműveletet.

[5]

Reformjaival a modern közigazgatás alapjait teremtette meg Tisza Kálmán

[2024.10.20. 18:05] Hírek

149 éve, 1875. október 20-án vette át a kormányfői tisztséget Tisza Kálmán szabadelvű politikus, aki megszakítás nélkül tizenöt éven keresztül volt Magyarország miniszterelnöke.

[6]

Átadásakor nem nyerte el mindenki tetszését a Steindl Imre által tervezett Országház

[2024.10.12. 12:20] Hírek

Az új Országház nemcsak építészeti, hanem elsősorban politikai kérdés volt. Az országgyűlés 1880-ban döntött az építészeti tervpályázat kiírásáról. A nyertes Steindl Imre hatalmas feladatot vállalt magára. A művészeti megvalósítás a kortársak dicsérét és bírálatát egyaránt kivívta, de abban valószínűleg mindenki egyetértett, hogy a 17 évig tartó gigaberuházás az ország egyik legmeghatározóbb építkezése volt. A nemzeti parlament építése 139 évvel ezelőtt, 1885. október 12-én kezdődött.

[7]

A 19. század vége óta már az állam tartja számon életünk legfontosabb pillanatait

[2024.10.01. 20:20] Hírek

129 éve, 1895. október 1-jén kezdődött meg Magyarországon a hivatalos állami anyakönyvezés. A rendszeres személyi adatnyilvántartás több mint negyed évezreddel azelőtt, a katolikus egyház 1563-ban zárult tridenti zsinata után, a 17. század elején kezdődött meg.

[8]

A millenniumi ünnepségek alkalmából avatták fel a Vaskapu-csatornát

[2024.09.27. 20:20] Hírek

128 éve, 1896. szeptember 27-én avatták fel ünnepélyesen a Vaskapu-csatornát, ezáltal lehetővé vált a zavartalan al-dunai hajózás. A munkálatokat két évvel később fejezték be véglegesen, az Al-Duna valamennyi csatornáját 1898. október 1-jén adták át a forgalomnak, így a hajózási idény tíz hónapra nőtt.

[9]

Már első miniszterelnöksége alatt elvesztette Ferenc József bizalmát Wekerle Sándor

[2024.08.26. 08:20] Hírek

103 évvel ezelőtt, 1921. augusztus 26-án hunyt el Wekerle Sándor, az Osztrák–Magyar Monarchia Magyarországának háromszoros miniszterelnöke. Wekerle hosszú politikai pályája során – amely alatt végig következetesen a dualista Magyarország érdekeit szolgálta –, számos reform, törvény, valamint épület jelzi sikeres működésének emlékét.

[10]

Nem keltett sajtóvisszhangot a Lánchíd és a Városliget közti Sugárút megnyitása

[2024.08.20. 20:20] Hírek

Kossuth Lajos álma, a Lánchíd és a Városliget közti sugárút végül Andrássy Gyula és Podmaniczky Frigyes önfeláldozó munkája révén valósulhatott meg: 148 éve, 1876. augusztus 20-án adták át a Sugárutat, amelyet néhány évvel később Andrássy útra kereszteltek.

[11]

Életében számos egyéni tragédia sújtotta Ferenc Józsefeta

[2024.08.18. 20:20] Hírek

194 éve, 1830. augusztus 18-án született I. Ferenc József osztrák császár és magyar király, aki az 1848–49-es forradalmat és szabadságharcot követő véres megtorlás után még gyűlölt zsarnoknak számított, de végül a „boldog békeidők” uralkodójaként vonult be a magyar történelembe.

[12]

Nem élte meg utolsó gyermekének születését  IV. Károly magyar király

[2024.08.17. 12:20] Hírek

137 éve, 1887. augusztus 17-én született IV. Károly, Magyarország és az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó uralkodója. Második visszatérési kísérlete után az antanthatalmak Madeira szigetére szállították, ahol szegény körülmények között élt a spanyolnátha miatt bekövetkezett haláláig.

[13]

Bár kilenc államot szült, négy nagy birodalmat döntött le az első világháború

[2024.07.28. 09:05] Hírek

110 éve, 1914. július 28-án, egy hónappal Ferenc Ferdinánd trónörökös és feleségének szarajevói meggyilkolása után üzent hadat az Osztrák–Magyar Monarchia Szerbiának, ezzel kitört a négy éven át tartó, Európa térképét újrarajzoló első világháború.

[14]

Az ultimátum egyetlen pontjának elutasítása miatt tört ki az első világháború

[2024.07.22. 14:20] Hírek

„Ausztria-Magyarország ennélfogva a jelen pillanattól fogva Szerbiával hadiállapotban lévőnek tekinti magát” – írta Leopold von Berchtold gróf, osztrák–magyar külügyminiszter 1914. július 28-án belgrádi kollegájának, amivel kezdetét vette a nagy háború.

[15]

Máig nem ismert a Doberdónál elesett magyar katonák pontos száma

[2024.07.18. 19:05] Hírek

A „nagy háború” olaszországi frontján 109 éve, 1915. július 18-án kezdődtek meg a harcok a Doberdó-fennsíkon. Az Isonzó folyó menti csaták közül ez az ütközet követelte a legtöbb áldozatot, a frontvonal minden méterére 13 elesett vagy sebesült olasz és 8 osztrák–magyar katona jutott.

[16]

A képeit ért heves támadások hatására saját festőkört alapított Gustav Klimt

[2024.07.14. 15:05] Hírek

163 éve, 1862. július 14-én született Gustav Klimt osztrák festőművész, a szecesszió, a „Jugendstil” legismertebb képviselője. Bár az erotikus motívumokat festészetében Klimt finoman, burkoltan kezelte, az erotika leplezetlen ábrázolása rajzain egyértelműen jelzik, hogy ő a művészettörténet egyik legnagyobb erotikus művésze.

[17]

Önfejűsége miatt gyakran keveredett konfliktusokba munkája során Gustav Mahler

[2024.07.07. 18:05] Hírek

164 éve, 1860. július 7-én született Gustav Mahler, a későromantikus zene utolsó nagy mestere, a budapesti Operaház egykori igazgatója. Hagyatékát a náci Németország elnyomása miatt csak a 20. század második felében fedezték fel újra.

[18]

Élete végéig a legitimisták egyik vezéralakja volt ifjabb Andrássy Gyula

[2024.06.30. 15:05] Hírek

164 éve, 1860. június 30-án született Tőketerebesen (ma Trebišov, Szlovákia) ifj. gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Gyula magyar politikus, az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó külügyminisztere, a Horthy-korszak legitimista mozgalmának meghatározó alakja.

[19]

Soha nem érezte magát bűnösnek a szarajevói merénylő

[2024.06.28. 16:05] Hírek

A Habsburg-trónörökös meggyilkolásának hírére az Osztrák–Magyar Monarchia ultimátumot adott Szerbiának, és mivel a délszláv állam nem teljesítette az abban foglalt feltételeket, 1914. július 28-án kitört a nagy, utóbb elsőnek nevezett világháború.

[20]

Túlerőben volt az olasz sereg, mégis elsöpörték őket az osztrák-magyar csapatok

[2024.06.23. 09:05] Hírek

109 éve, 1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

[21]

Csaknem harminc évig építették a budapesti millenniumi emlékművet

[2024.06.08. 19:05] Hírek

128 éve, 1896. június 8-án volt a honfoglalás ezredik évfordulóján megrendezett millenniumi ünnepségek csúcspontja Budapesten. Ekkor, Ferenc József megkoronázásának 29. évfordulóján fejezte ki az ország hódolatát a király előtt.

[22]

Lemondása után többször is kikérte Széll Kálmán véleményét Ferenc József

[2024.06.08. 15:05] Hírek

181 éve, 1843. június 8-án született Széll Kálmán, a dualizmus kori Magyarország pénzügyminisztere és miniszterelnöke, a kiegyezés után a magyar államháztartás stabilizálója, akinek nevét viseli ma Buda egyik legforgalmasabb tere.

[23]

Ausztriának és Magyarországnak egyaránt érdeke volt a közös birodalom létrehozása

[2024.05.29. 09:50] Hírek

157 éve, 1867. május 29-én fogadta el a magyar országgyűlés a „közösügyi törvényt”, amivel létrejött az Osztrák–Magyar Monarchia. A kiegyezéstől az első világháború végéig tartó dualizmus időszaka robbanásszerű fejlődést hozott, s ma már csak boldog békeidőkként emlegetik.

[24]

Európai hírű építész volt Kossuth Ferenc, mielőtt belépett a magyar politikai életbe

[2024.05.25. 15:05] Hírek

110 éve, 1914. május 25-én halt meg Kossuth Ferenc mérnök, miniszter, a szabadságharcot vezető Kossuth Lajos fia. A magyar közvélemény bizakodással várta az Európa-szerte elismert mérnök hazaköltözését, de csalódnia kellett: a politikában nem bizonyult apja méltó utódának, csak egy nagy név középszerű képviselője maradt.

[25]

Bárói ranggal ismerték el a hazai orvoslás egyik úttörőjének számító Korányi Frigyes munkáját

[2024.05.19. 20:20] Hírek

111 éve, 1913. május 19-én halt meg báró Korányi Frigyes belgyógyász, akadémikus, a tuberkulózis elleni küzdelem hazai kezdeményezője. Az első magyar orvos volt, akinek tudományos munkásságára a külföld is felfigyelt, meghatározó kézikönyvek (lépfenéről, tüdőbetegségekről szóló) fejezeteit írta meg.

[26]

A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit

[2024.05.17. 09:35] Hírek

A Magyarországon rendszerint csak Sisiként emlegetett Erzsébet királyné tragikus sorsa jól ismert. Bár szerelmi házasság révén került a bécsi udvarba, annak szigorú légköre szinte megfojtotta az ifjú császárnét.

[27]

Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné

[2024.05.09. 09:05] Hírek

132 éve, 1892. május 9-én, Viareggióban született Zita királyné, az utolsó magyar király, IV. Károly (I. Károlyként az utolsó Habsburg-császár) felesége. A büszkeségét és tartását soha el nem vesztő, férje halála után csak feketében járó Zita visszavonultan élt, de a világ eseményeitől nem zárkózott el.

[28]

A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek

[2024.05.05. 18:05] Hírek

„Csak aki átélte a kárpáti csata utáni mélységes depressziót, az tudja igazán megérteni, mit jelentett Gorlice: a megszabadulást a szinte már elviselhetetlen nyomás alól, a fellélegzést a legsúlyosabb gondok szorongatásából” – foglalta össze Carmon tábornok a gorlicei áttörés jelentőségét.

[29]

Eiffel vállalata tervezte a szegedi Tisza-hidat a nagy árvíz után

[2024.04.28. 18:05] Hírek

144 éve, 1880. április 28-án szentesítette Ferenc József osztrák császár és magyar király a Szeged városának az előző évi árvíz után történő újjáépítéséről szóló törvényt. A törvény az építkezések mellett a folyószabályozásra is biztosított hitelt.

[30]

Keserűen vette tudomásul a Szerbia elleni ultimátumot Tisza István

[2024.04.22. 14:20] Hírek

1861. április 22-én született gróf Tisza István politikus, a Magyar Királyság egykori miniszterelnöke. Többen bírálták, végül az őszirózsás forradalom egyetlen áldozataként csak annyit mondott halálát megelőzően: „Ennek így kellett lennie”.

[31]

A húsvéti cikkben reagált Deák a magyarok szakadárságának vádjára

[2024.04.16. 09:50] Hírek

159 éve, 1865. április 16-án, húsvét vasárnapján jelent meg a Pesti Naplóban az a névtelen cikk, amely az osztrák–magyar kiegyezés egyik fontos előkészítő dokumentuma lett és hamarosan kiderült róla, hogy Deák Ferenc írta.

[32]

Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris

[2024.04.12. 16:05] Hírek

209 éve, 1815. április 12-én született meg Pozsonyban Rómer Flóris régész, művészettörténész, akadémikus. A tudós szerzetes hosszú éveket töltött börtönben a szabadságharcban vállalt szerepe miatt, utána pedig a tudományos élet kiemelkedő alakjaként élt Győrben, Pesten és Nagyváradon is.

[33]

Ferenc József és Wekerle akarata feszült egymásnak Kossuth temetése ügyében

[2024.04.01. 08:20] Hírek

1894. április 1-én több százezer gyászoló kísérte utolsó útjára a „magyarok Mózesét”, Kossuth Lajost. Hazánk történelmének egyik legnagyobb alakja élete utolsó negyvenöt évét Magyarországtól távol élte le.

[34]

Hogyan látták a magyar írók az első világháborút?

[2024.02.20. 14:20] Hírek

Szépíróink közül többen is teljesítettek a fronton szolgálatot; haditudósító volt például Móricz Zsigmond és Molnár Ferenc, s mi több: az ő első felesége, Vészi Margit is. Balázs Béla, Hamvas Béla, Szép Ernő és Tersánszky Józsi Jenő eleinte önkéntes honvédként vett részt a harcokban, Sík Sándor tábori lelkészként szolgált.

[35]

A „kalapos király” rendelete alapozta meg a magyarországi állatorvoslást

[2024.02.06. 08:20] Hírek

A magyar állatgyógyászati képzés története a budai Helytartótanács rendeletével vette kezdetét, ami a Pesti Egyetemen állatgyógyászati tanszéket létesített. 1787. február 6-ától létezik Magyarországon állatorvosi szakoktatás.

[36]

Fáradhatatlan munkával harcolta ki Deák Ferenc a kiegyezést

[2024.01.28. 18:05] Hírek

A 1850-es évek leghíresebb szállodai vendége volt, kiegyezett Ferenc Józseffel, a ravatalánál megjelent Erzsébet királyné. A 148 évvel ezelőtt, 1876. január 28-án elhunyt Deák Ferencet már a reformkorban is a legnagyobb politikusok között tartották számon.

[37]

A Szózatot szavalva mondott köszönetet magyartanárának Sisi

[2024.01.22. 19:05] Hírek

„Mióta az isteni gondviselés szeretett felséges férjem által Magyarországhoz éppoly gyöngéd, mint elválhatatlan kötelékkel fűzött, ennek jóvolta mindenkor élénk részvétem tárgya volt” – mondta hibátlan magyarsággal 1866 januárjában Erzsébet királyné a Hofburgban az országgyűlési küldöttség előtt.

[38]

A háború miatt elmaradt a népünnepély az utolsó magyar király megkoronázása után

[2023.12.30. 11:17] Hírek

107 éve, 1916. december 30-án koronáztak utoljára magyar királyt: a Habsburg-Lotaringiai házból származó IV. Károly fejére Budapesten helyezték a Szent Koronát.

[39]

Elfogadta királyának az ország a szabadságharcot vérbe fojtó császárt, Ferenc Józsefet

[2023.11.21. 08:20] Hírek

A forradalom zsarnoki eltiprója és a boldog békeidők megbecsült magyar királya, érzelmektől mentes, „hivatalnok” családapa és öngyilkos gyermekét, valamint merénylet áldozatául esett feleségét gyászoló férj. Történelmünk egyik legvitatottabb alakja 107 éve, 1916. november 21-én hunyt el.

[40]

Akarata ellenére vezette Magyarországot a világháborúba Tisza István

[2023.10.31. 15:05] Hírek

105 éve, 1918. október 31-én négy katonaruhás fegyveres Hermina úti villájában szóváltás közben lelőtte gróf Tisza Istvánt, aki előbb 1903 és 1905, majd 1913 és 1917 között volt Magyarország miniszterelnöke.

[41]

A „cigánykirály palotájának” gúnyolták Lechner mesterművét, az Iparművészeti Múzeumot

[2023.10.25. 17:05] Hírek

127 éve, 1896. október 25-én avatta fel ünnepélyesen Ferenc József a budapesti Iparművészeti Múzeumot, ez az esemény volt a millenniumi rendezvények záróakkordja.

[42]

Nem váltotta be a Monarchia reményeit a „caporettói csoda”

[2023.10.24. 20:20] Hírek

106 éve, 1917. október 24-én kezdődött az első világháború olasz frontján a két éve tartó isonzói csaták döntő ütközete, amelyben a német csapatokkal megerősített osztrák–magyar hadsereg áttörte az olasz vonalakat. Az olaszok mindmáig „Il miracolo di Caporetto”, „caporettói csoda” néven emlegik a hadműveletet.

[43]

Uralkodói döntéseibe is bevonta hitvesét, Zita királynét IV. Károly

[2023.10.21. 12:20] Hírek

„Nem tudom elképzelni, hogy lenne még egy olyan pár a világon, akik annyira szeretnék egymást, mint te meg én!” – mondta egyszer hitvesének, Zitának Habsburg–Lotaringiai Károly. A kezdeti láng később sem hagyott alább.

[44]

A „mamelukokat” vezetve kormányzott másfél évtizeden át Tisza Kálmán

[2023.10.20. 18:05] Hírek

148 éve, 1875. október 20-án vette át a kormányfői tisztséget Tisza Kálmán szabadelvű politikus, aki megszakítás nélkül tizenöt éven keresztül volt Magyarország miniszterelnöke, s ezzel ma is ő a leghosszabb ideig hivatalban volt magyar miniszterelnök.

[45]

Újra és újra átértékeljük Steindl Imre monumentális Országházát

[2023.10.12. 09:50] Hírek

Az új Országház nemcsak építészeti, hanem elsősorban politikai kérdés volt. Az országgyűlés 1880-ban döntött az építészeti tervpályázat kiírásáról.

[46]

Így alakult ki a magyar zálogüzletág modern törvényi környezete

[2023.10.09. 09:50] Hírek

A dualizmus időszaka jelentős fellendülést hozott a Magyar Királyi Zálogház, a BÁV jogelődje számára. Az országgyűlés kiszámítható törvényi környezet kialakításával szabályozta a zálogkölcsönt nyújtó intézetek tevékenységét.

[47]

A közfelfogással szembemenve szervezte meg a magyar nők oktatását Veres Pálné

[2023.09.28. 19:05] Hírek

128 éve, 1895. szeptember 28-án halt meg Veres Pálné, a magyar nőnevelés úttörője. Veres Pálné bokros elfoglaltságai mellett tavasztól őszig Vanyarcon igazgatta a férje halála után rámaradt gazdaságot, télen a fővárosban élénk társadalmi életet élt, lánya szalonjában fogadta a szellemi élet kiválóságait.

[48]

A megháromszorozódott költségek is hamar megtérültek a hajózhatóvá tett Al-Dunán

[2023.09.27. 20:20] Hírek

127 éve, 1896. szeptember 27-én avatták fel ünnepélyesen a Vaskapu-csatornát, ezáltal lehetővé vált a zavartalan al-dunai hajózás. A munkálatokat két évvel később fejezték be véglegesen, az Al-Duna valamennyi csatornáját 1898. október 1-jén adták át a forgalomnak, így a hajózási idény tíz hónapra nőtt.

[49]

Magyarország utolsó királya otthoni telefonján kérte fel miniszterelnöknek Wekerle Sándort

[2023.08.26. 10:35] Hírek

102 évvel ezelőtt, 1921. augusztus 26-án hunyt el Wekerle Sándor, az Osztrák–Magyar Monarchia Magyarországának háromszoros miniszterelnöke. Wekerle hosszú politikai pályája során – amely alatt végig következetesen a dualista Magyarország érdekeit szolgálta –, számos reform, törvény, valamint épület jelzi sikeres működésének emlékét.

[50]

Érdektelenséggel fogadta a közönség Budapest ikonikus útjának megnyitását

[2023.08.20. 20:20] Hírek

Kossuth Lajos álma, a Lánchíd és a Városliget közti sugárút végül Andrássy Gyula és Podmaniczky Frigyes önfeláldozó munkája révén valósulhatott meg: 147 éve, 1876. augusztus 20-án adták át a Sugárutat, amelyet néhány évvel később Andrássy útra kereszteltek.

Bezár