A szabadságharc eltiprójából a „boldog békeidők” királyává vált Ferenc József
2023. augusztus 18. 20:20 MTI
193 éve, 1830. augusztus 18-án született I. Ferenc József osztrák császár és magyar király, aki az 1848–49-es forradalmat és szabadságharcot követő véres megtorlás után még gyűlölt zsarnoknak számított, de végül a „boldog békeidők” uralkodójaként vonult be a magyar történelembe.
Korábban
Apja a súlyos mentális problémákkal küszködő V. Ferdinánd császár testvére, Ferenc Károly főherceg volt, anyja az igen ambiciózus Zsófia bajor hercegnő, akiről az a mondás járta, hogy ő az „egyetlen férfi a császári családban”.
A fiút gyermekkorától úgy nevelték, hogy egykoron császár lesz belőle: már négyévesen tanulásra fogták, felnőttkorára minden tudományban jártas volt, nyolc nyelven beszélt (magyarul is), értett a hadvezetéshez, a birodalom ügyeibe Metternich kancellár avatta be. Az 1848-as forradalmak kitörése után az uralkodásra alkalmatlan V. Ferdinánd ténykedése már-már a birodalom létét veszélyeztette, ezért Zsófia és a kamarilla döntött eltávolításáról.
A fiatal uralkodó 1851-ben, mindössze huszonegy évesen
Mindez 1848 végén következett el, miután a magyar csapatok Schwechatnál vereséget szenvedtek, és a második bécsi forradalmat is sikerült leverni. A gyermektelen Ferdinándot 1848. december 2-án lemondatták, az uralkodása alatt hozott törvényeket és rendeleteket semmisnek minősítették.
A trónra nem a hozzá hasonlóan erélytelen és az államügyek iránt kevéssé érdeklődő testvére, hanem unokaöccse lépett. A nagykorúságát éppen csak betöltött fiatalember a trónt az utolsó pillanatban hozott döntés szerint nem II. Ferenc, hanem I. Ferenc József néven foglalta el, a névválasztás utalás volt a nagy reformer II. Józsefre.
Az új császár az 1848-as eseményekből tanácsadóival együtt azt a tanulságot szűrte le, hogy minden baj oka az erős központi hatalom és centralizáció hiánya, azaz mindenekelőtt a magyarok közjogi különállását kell megszüntetni. Az 1849. március 4-én Olmützben kihirdetett oktrojált alkotmány megszüntette Magyarország önállóságát, és teljesen beolvasztotta a centralizált Habsburg Birodalomba. A magyar honvédsereg dicsőséges tavaszi hadjárata után Ferenc József a birodalom megmentése érdekében személyesen, megalázkodva kért orosz segítséget a magyar szabadságharc leveréséhez.
Az uralkodói család Gödöllőn
Magyarország gyors és véres „pacifikálása” után hozzálátott a birodalom átszervezéséhez: az alkotmányt sutba vágták, a császár néhány tanácsadójára, a rendőrségre és a hadseregre támaszkodva intézte az ügyeket. Nem túl eredményesen: a krími háborúban elszigetelte országát, majd 1859-ben a francia-olasz háborúban hiába állt a hadak élére, súlyos vereséget szenvedett Solferinónál.
Mindezek hatására 1860-ban föderatív jellegű alkotmányt „ajándékozott” népeinek, de a magyarok passzív ellenállása folytatódott. Az 1866-os porosz–osztrák háború, a königgrätzi csatavesztés aztán nyilvánvalóvá tette, hogy a német egység nem osztrák vezetéssel jön létre, és Ausztria elvesztette itáliai birtokait is, ezzel elkerülhetetlenné vált a birodalom lényegi átalakítása.
I. Ferenc József koronázása
Ferenc József kiegyezett a magyarokkal, és 1867. június 8-án magyar királlyá koronázták. A dualista Osztrák–Magyar Monarchiának egy uralkodója (egy személyben osztrák császára és magyar királya), de két fővárosa, két parlamentje volt. A Monarchia a bonyolult belső közjogi viszonyok ellenére kifelé egységes külpolitikát képviselt, és regionális nagyhatalomnak számított. Ferenc József ettől kezdve abszolutista hajlamai és neveltetése ellenére alkotmányos uralkodóként kormányzott, és keményen ellenállt a birodalom – főként a csehek által szorgalmazott – föderalizálásának.
Magyarország a kiegyezés után rohamos fejlődésnek indult, Budapest lett Európa leggyorsabban növekvő nagyvárosa. Soha nem látott jólét köszöntött be, amely az utókor emlékezetében csak „boldog békeidőkként” élt tovább.
II. Vilmos német császár és I. Ferenc József közös portréja 1914 körül
A stabilitás azonban alig egy nemzedéknyi ideig tartott. A századfordulóra az ezernyi belső ellentéttől feszített Monarchia egyetlen összetartó ereje a császár, „a birodalom első hivatalnoka” maradt.
Ferenc József, bár maga is tudatában volt az elkerülhetetlen végzetnek, és számos egyéni tragédia is sújtotta – testvére, Miksa elfogadta a mexikói trónt, de rövid uralkodás után kivégezték, egyetlen fia, Rudolf trónörökös öngyilkos lett, házassága a szépséges Erzsébet császárnéval megromlott, ráadásul „Sisi” életét 1898-ban Genfben kioltotta egy anarchista –, mégis fegyelmezetten tette kötelességét. 1914-ben még megérte az első világháború kirobbanását, de a sors megkímélte attól, hogy tanúja legyen szeretett birodalma agóniájának.
Az Osztrák–Magyar Monarchia szétesése előtt két évvel, 1916. november 21-én halt meg a schönbrunni kastélyban. Életének 86 évéből 68-at a trónon töltött, személyével egy korszak, a „boldog békeidők” is sírba szállt. Egykori birodalmának országaiban ma is nosztalgiával emlegetik nevét, amelyet a Jeges-tengerben egy szigetcsoport is visel, s évtizedekig róla volt elnevezve az 1872-ben alapított kolozsvári tudományegyetem, a mai szegedi egyetem jogelődje.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Hírnevet és hatalmas adósságot hozott Feszty Árpádnak a monumentális körkép tegnap
- Népszerűtlensége miatt megszűntették hazánk első buszjáratát tegnap
- Igazi mestere volt a szép magyar beszédnek Básti Lajos tegnap
- Antonescu teljesen el akarta tüntetni a zsidóságot Romániából tegnap
- Kezdetben kompokkal szállították át a transzszibériai vasút szerelvényeit a Bajkál-tavon 2024.05.31.
- Több tucatszor támadták Nagy-Britanniát a német zeppelinek 2024.05.31.
- Rendezőként és zeneszerzőként is elkápráztatta Hollywoodot Clint Eastwood 2024.05.31.
- Elszántan harcoltak, de a britek taktikája végül felmorzsolta a búrok ellenállását 2024.05.31.