Kennedy matyóbabájától a cinkotai „Krisztusig” – az ismeretlen forradalom

Kémadóvevő az autóalkatrészgyár páncélszekrényben

Bezsenyi Tamás és Lénárt András előadásukban arra keresték a választ, mennyire tartott a hatalom az „ellenforradalom” megismétlődésétől és a nyugati „imperialista” kémek aknamunkájától. Kitértek arra, hogy a hatalom birtokosai 1956-ra sok esetben egy új korszak kezdetének tartották, anélkül, hogy az akkor lezajlott eseményekre kitértek volna (visszatérő kifejezés a pártiratokban „az 1956-os ellenforradalom óta”). Az események értékelése tekintetében az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának 1956. december 5-i határozata lett a kiindulópont a Kádár-korszakban, amelyben ellenforradalomnak bélyegezték a forradalom történéseit.

A kutatók megvizsgálták, az események tizedik évfordulójához közeledve mennyire tartott a hatalom az ellenforradalmi események megismétlődésétől. Az 1965-ös Fény a redőny mögött című magyar bűnügyi filmben a hidegháborús logikának megfelelően a külföldi ellenséges hatalmak által irányított bűnözői csoportok tevékenységét leplezik le. Az alkotás üzenete nyilvánvaló volt: az ellenforradalom megszervezésének lehetősége valós problémaként is felmerülhet. Bár nem ez volt ekkoriban az egyetlen film, amely az imperialista kémek felbukkanásának és diverzáns tevékenységének lehetőségét „leleplezte”, a felső szintű pártvezetés 1966-ban nem foglalkozott az ellenforradalom lehetőségével, vagyis nem számolt vele. A vezető politikai körökből egyedül Ilku Pál művelődési miniszter érintette az „ellenforradalom” témáját az MSZMP Pest Megyei pártértekezletén tartott beszédében, mintegy üdvtörténeti keretbe ágyazva az események óta eltelt tíz év Magyarországon bekövetkező változásait. AZ MSZMP Eger Városi Bizottságának VB-ülésén Fehér Istvánné ugyanekkor egy komoly „hiányosságra” hívta fel a figyelmet: a fiatalok ugyanis a Szabad Európa Rádiótól sokat hallanak az 1956-os eseményekről, de nem tudják ezeket az információkat feldolgozni, mivel nem készítik fel erre őket az iskolában – figyelmeztetett a veszélyre Fehérné.

Az 1965-ban nagy port kavart cinkotai gyilkosság peranyagai bizonyítják: annak ellenére, hogy több játékfilm is számolt a nyugati kémek aknamunkájával, valós veszélyt maga a hatalom nem érzékelt. 1965. december 1-jén este egy MSZMP-tag munkásőr, a sokak által csak „Krisztusként” emlegetett Krisztinán Imre az Autóalkatrészgyártó és Felújító Vállalat cinkotai üzemének komoly anyagi gondokkal küzdő rendészeti vezetője a bérszámfejtők irodai helyiségében hegesztővel próbálta kinyitni a páncélszekrényt, hogy az abban tárolt jelentős összeg segítségével lábaljon ki egzisztenciális válságából. Mivel egyedül nem boldogult, Kiss József gyári rendészt, egykori rendőrt, valamint Szirony István TMK-lakatost is segítségül hívta, mondván, imperialista ügynökök férkőztek be a gyárba, akik adóvevő berendezést bujtatnak a páncélszekrényben. Mivel azonban még a hajnal közeledtével sem sikerült feltörni a páncélszekrényt, Krisztián leütötte mindkét segítőjét. Szirony a sérüléseibe bele is halt.

A zűrös életű italozó, de politikailag megbízható Krisztiánról a per során kiderült, hogy azért került pénzzavarba, mert egy nemzetközi csempészhálózat tagjaként egyik barátja átverte 30 ezer forinttal, és emellett már gyakorlatilag az egész gyárnak tartozott: több százezer forinttal volt adós, és valószínűtlenné vált, hogy csak egy egyszerű nőcsábász lett volna. A férfit párttagsága és munkásőr volta sem mentette meg attól, hogy halálra ítéljék. A dokumentumokból kiderült, Krisztián két segítőjét hosszan korholták amiatt, hogy bedőltek nyilvánvalóan kitalált történetének. A kritikát annak ellenére fogalmazték meg velük szemben, hogy a korszakban bizonyos filmekben teljesen racionálisan próbáltak bemutatni a külföldi ügynökök diverzáns tevékenységének valós veszélyét a szóban forgó alkotásokat jegyző rendezők. Az indoktrináció tehát sikeres volt, ennek ellenére a hatalom valójában teljesen valószerűtlennek gondolta, hogy a Fény a redőny mögött című filmben látható események valósággá válthatnak a 60-as évek Magyarországán.

1. 1956 és a szocializmus
2. Kémadóvevő az autóalkatrészgyár páncélszekrényben
3. Az Amerikáért otthagyott kártyaparti
4. Kennedy és a forradalom

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait