Katonai támadás, éhség és infláció követte a legutóbbi görög „nem”-et
2015. július 15. 08:21 Csernus Szilveszter
Korábban
A német gőzhenger
Churchill nyomban fölajánlotta segítségét, de Metaxas elzárkózott attól, mondván, az esetleg német támadást provokálna ki. 1941. január 29-én azonban a tábornok meghalt, helyére György király Alexandrosz Koriziszt nevezte ki, aki már más politikát folytatott. A várva várt brit segítség megérkezett, de nem sokkal ezután a balkáni helyzet sem a görögöknek kedvezően alakult.
1941 márciusában puccs áldozatává vált az addig tengelybarát jugoszláv kormány, Bulgária Németország szövetségesévé vált és – akárcsak Magyarország és Románia – a német haderőnek is utat engedett, valamint Mussolini is az albániai támadás újraindítását adta parancsba. Ám az újabb olasz támadás is elakadt, így Mussolini ismét Hitler segítségére szorult. Németország pedig tanult az I. világháborúból és nem kívánt egy ellenséges „fészket” hátrahagyni a Balkánon.
Mint ismeretes a Führer elsősorban Görögország miatt fordult a Balkán felé, eleinte még Jugoszlávia részvételére is számított Makedóniáért cserébe, de végül a délszláv állam is célkeresztbe került. A Marita-tervnek megfelelően 1941. április 6-án indultak meg a harcedzett Wehrmacht- és SS-egységek Jugoszlávia és Görögország ellen, hogy újabb villámháborúval bővítsék a XX. század hadtörténelmét. Athén kikötőjét, Pireuszt már az első nap lebombázták, a Görögországot északkelet felől védő Metaxas-vonal pedig a brit alakulatok csatlakozása ellenére három nappal később összeomlott.
Április 18-án Korizisz miniszterelnök öngyilkosságot követett el, majd öt nappal később a magát fél éven át hősiesen tartó albániai front görög hadserege is megadta magát egy SS-hadosztály bekerítését követően. Április 27-én kitűzték a horogkeresztes német lobogót az Akropoliszra, május végére pedig az utolsó görög terület is a tengelyhatalmak fennhatósága alá került. A hónapok óta oroszlánként küzdő görögök a brit segítség ellenére sem bírták a német hadigépezettel kiegészített nyomást.
Görögországra vészterhes idők köszöntöttek. Gazdaságuk a világválság óta egyébként is németorientált volt már, de az okkupációt követően minden nyersanyag a megszállókat szolgálta ki. Már az 1941-1942-es télen százezren haltak éhhalált, a drachma pedig a történelem legnagyobb inflációinak egyikén ment keresztül. A vészkorszak 1944 őszén ért véget, amikor a német megszállók helyét a felszabadítóként üdvözölt brit alakulatok vették át.
Sokan tartják úgy, hogy a görög „Oxi” kulcsfontosságú volt a szövetséges győzelmet illetően, ugyanis (Jugoszláviával együtt) kritikus időkiesést okozott hetekkel a Szovjetunió elleni támadás megindítása előtt, így a világháború egésze szempontjából is nagy jelentőséget hordoz. Nem véletlen tehát, hogy napjainkban mindössze három nem vallási ünnepet ülnek meg a görögök, melyek közül az egyik az olasz ultimátum elutasítása, a „Nagy Nem” napja (május elseje és az 1821-ben kezdődő függetlenségi háború kitörése mellett). Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy az 1940-es „Oxi” egy ellenséges megszállásra adott válasz volt, míg a hetvenöt évvel későbbi egy pénzügyi-szociális belső népszavazás része. Hogy a kettő között milyen párhuzamot látnak a görögök és, hogy a 2015-ös „Oxi” mekkora mérföldkőnek minősül, a jövendő fogja a választ megadni.
A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.
