Katonai támadás, éhség és infláció követte a legutóbbi görög „nem”-et

Újabb görög hőskor

Az olasz-görög háború alig több mint négy órája tartott, amikor Mussolini a támadás megkezdésének hírével lepte meg a firenzei találkozójukra érkező Führert. Azonban nemcsak Hitler, de tábornokai is kételkedtek az olasz sikerben, elsősorban azt olvasták a fasiszta diktátor fejére, hogy nem egyeztetett előtte Németországgal. De Mussolini célja éppen egy önálló, sikeres akció volt, hogy megmutassa: ő is képes arra, amit Hitler már oly sok ország esetében véghezvitt.

Az olasz haderő már a kezdettől fogva számbeli fölényben volt az Alexandrosz Papagosz vezette görög felett, emellett az olaszok minden téren haditechnikai fölényben voltak a korszerűtlenül felszerelt védekezőkkel szemben. Az olasz hadvezetés sokat remélt az elsöprő légi fölénytől, azonban az időjárás nem tette lehetővé annak kiaknázását. A helyismeret mellett a Pindosz-hegység is inkább a védekező félnek kedvezett, mint egy támadónak, különösen a késő őszi-téli hónapokban.

Már november 4-re elakadt az olasz támadás, majd a hónap közepére a görögök ellentámadásba mentek át, sőt mindössze 24 nappal az ultimátumot követően a görögök nemcsak visszaszorították a határra a támadókat, de már be is törtek Albániába, olasz területre tolva át a frontvonalat. Az olaszok így üldözőből üldözöttekké váltak, amelyet a német segítség megérkezéséig nem sikerült az megfordítaniuk. A pindoszi csata így az olasz haderő és Mussolini megalázásával végződött.

De az olasz kudarc – vagy inkább a görög siker – elsődleges oka a katonák harcértéke volt. A hazájukat védő görögök hősies ellenállása nemcsak a szövetséges Churchillt, de még Hitlert is lenyűgözte. Őfelsége miniszterelnöke a rég letűnt görög héroszok korát látta újra felbukkanni, míg a Führer később külön ügyelt a görög hadifoglyokkal való lovagias bánásmódra tisztelete jeléül. (John Keegan: A második világháború. Bp., 2003.).

1. Mit jelent a görög „nem”?
2. Az olasz birodalom árnyékában
3. Diktátorok az Adria két partján
4. Újabb görög hőskor
5. A német gőzhenger

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban