Kárpit aranyáron: mi vette rá Rubenst, hogy falvédőket gyártson?

2020. november 15. 11:51 László Zsófia

Peter Paul Rubensnek, a XVII. századi Európa egyik legsokoldalúbb és legkeresettebb festőjének nem voltak művészek a felmenői között. Nagyapja és nagybátyja viszont kárpitkereskedő volt, így alapos ismeretekkel rendelkezett a kor luxusának számító műremekek készítéséről. Gazdag festői életműve mellett némileg háttérbe szorultak gobelinjei, pedig Rubens alapvető újítást hozott a kárpitok tervezésének és kivitelezésének folyamatába.

Korábban

A flamand mester 1616 és 1635 között négy nagy kárpitsorozatot tervezett: az első Decius Mus római konzul történetét, a második Konstantin császár uralkodását, a következő az Eucharisztia diadalát, az utolsó pedig Akhilleusz életét mutatta be.

Ezeknek a műalkotásoknak a létrehozása óriási és messze nem egyszemélyes feladat volt: nagy létszámú csapat dolgozott együtt egy-egy projekten bonyolult logisztika alapján, így nem csoda, hogy igen borsos árat kellett fizetnie annak, aki ilyesmivel szerette volna dekorálni a palotáját.

Színpompás újítás

Amikor Rubens 1616-ban hozzákezdett első hímzett faliképsorozata megtervezéséhez, a dél-németalföldi kárpitművészet már túl volt első aranykorán.

A XVI. századra Antwerpen, ez a Schelde partján fekvő százezer fős metropolisz a távolsági kereskedelem és a luxustermékek piacának központja lett. Az 1600-as évek elejére azonban a vallásháborúk, a spanyol zsoldosok fosztogatása, valamint a protestáns hitűek elvándorlása nyomán a város lélekszáma a felére esett vissza.

A folyó blokádja miatt pedig a világkereskedelmi csomópont is egyre inkább Amszterdamba helyeződött át. A század első évtizedeiben aztán a spanyol udvar helytartóinak, Habsburg Albertnek és Izabella főhercegnőnek köszönhetően Antwerpen gazdasága újra felvirágzott.

A főhercegi pár, az általuk támogatott egyházi intézmények és a visszaköltöző jómódú polgárok egyaránt megrendelésekkel árasztották el a képzőművészeket, s ezzel párhuzamosan újraindultak a kárpitmanufaktúrák is.

Rubens nemcsak családtagjainál láthatott első osztályú kárpitokat, hanem itáliai és spanyolországi útjain is rangos gyűjteményekkel ismerkedett meg. A legnagyobb hatást Raffaello Sixtus-kápolnába tervezett gobelinjei gyakorolták rá.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2020. őszi számában olvasható.