Karlóca: a török világ vége Magyarországon

Békekonferencia a lepusztult faluban

A zentai kudarc után a tizenöt éve tartó háborús kimerülés miatt a korábban nagy hódító terveket szövögető II. Musztafa hajlandónak mutatkozott arra, hogy kiegyezzen a Habsburg Birodalommal. A kapcsolatfelvételt és a közvetítést Orániai Vilmos angol király és németalföldi helytartó követei vállalták magukra, természetesen nem puszta önzetlenségből: az angolok érdekeltek voltak abban, hogy a Habsburgok keleten békét kössenek a törökökkel, mert az ő segítségükkel tervezték megtörni az Európában egyre nyomasztóbbá váló francia erőfölényt. A követek 1698 nyarán végzett előkészítő munkájának következtében őszre már csak a béke helyszíne volt kérdéses.

I. Lipót császár Bécset javasolta a békekonferencia helyszínéül, ám mivel számított a szultán elutasító válaszára, másodikként Debrecent jelölte meg. A porta egyik ötletért sem lelkesedett különösképpen, rangon alulinak találták, hogy ellenségükhöz utazzanak a békéért, így végül abban állapodtak meg, hogy a helyszín inkább egy, a Dunától délre fekvő település legyen a két birodalom határán. Így esett a választás a Péterváradhoz közel eső Karlócára. A szinte lakatlan szerémségi falu ekkor igen lepusztult állapotban volt, a tárgyalásra érkezők így maguk kezdték felépíttetni azt a barakktábort és sátorrengeteget, amely szállásként, valamint a tárgyalások helyszíneként szolgálhatott.

A falutól nyugatra sorakoztak a Szent Liga képviselőinek szálláshelyei, ezektől nem messze állott a tárgyalásra berendezett sátor, valamint a közvetítők, az angol és a holland követ háza. A török követek lakhelyeit az előbbiektől valamivel távolabb, mintegy félórányi gyalogútra építették fel. A tanácskozó felek október közepén érkeztek meg az előkészített helyszín közelébe, majd egy hónappal később került sor a nyitóértekezletre. Ezt követően a követek több mint 30 megbeszélést folytattak a békekötésig, ezek a napi rutin szerint többnyire délelőtt tíz órától kora délutánig tartottak, a német-római császár, a lengyel király, az orosz cár, a velencei dózse és a török szultán megbízottjai között. E neveket olvasva kissé hiányérzetünk lehet: hol voltak a magyarok? 

1. A selyemzsinór és a felszabadító háború
2. Békekonferencia a lepusztult faluban
3. Rólunk, nélkülünk
4. Thökölyt minél távolabb a határtól!
5. Karlóca jelentősége és a pozsareváci végjáték

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Közel-Kelet

• Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság
• Európaiként az elsők között tette meg a mekkai zarándoklatot Germanus Gyula
• Csak vesztesei voltak a nyolc éven keresztül tomboló iraki-iráni háborúnak 
• Csak néhány száz keresztény élte túl Jeruzsálem muszlim visszahódítását
• Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
• Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
• Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
• Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét
• Kémkedés vádjával börtönözték be a fiatal Germanus Gyulát