Jézus apostolainak bibliai halászfalujából lett római város romjaira bukkantak Izraelben
2017. augusztus 8. 10:37 MTI
András, Péter és Fülöp apostolok szülőfaluja, Bétsaida utódvárosa, a római kori Juliász maradványait találhatták meg izraeli régészek a Kinneret, vagyis a Galileai-tenger északi partjainál - jelentette a helyi média hétfőn.
Korábban
A Mordeháj Aviam régész vezetésével dolgozó kutatók a Jordán folyó deltájának közelében bukkantak az évtizedek óta keresett városra, amely egykor Augustus római császár lányáról, Júliáról kapta a nevét. Az Újszövetségben Bétsaida néven említett település korábban kicsiny galileai halászfalu volt, az Újszövetség könyvei szerint Jézus három apostolának, Andrásnak, Péternek és Fülöpnek a szülőhelye.
A kutatók két méterrel a bizánci kori maradványok alatt egy római korból, a Kr. u. 1-3. századból származó réteget találtak cseréptöredékekkel és érmekkel. A legnagyobb meglepetés egy római stílusban épült fürdő, benne a mozaikpadló részleteinek a felbukkanása volt, ami nem tekinthető szokványos tárgyi emléknek ebben a régióban. Ez azt valószínűsíti, hogy a régóta keresett Juliászt találták meg, nem egy egyszerű halászfalut.
Az értékes leletek között Nero császár Kr. u. 65-66-ból származó ritka ezüstérméjére is rábukkantak, ami szintén megerősíti az épület és a maradványok korát. Juliasz város építéséről csak Jospehus Flavius zsidó történész írásából tudunk, aki leírta, hogy Nagy Heródes király fia, II. Heródes zsidó fejedelem Bétsaida halászfalut valódi római polisszá változtatta és átneveztette Juliásznak.
A régészek szerint a feltárások környékét a Kr. u. 250-350 között elborította a Jordán folyó hordaléka, valószínűleg a Kinneret időszakos vízszintemelkedése miatt. Később ismét letelepedtek a területen, amit a bizánci kori maradványok támasztanak alá.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.