Ismét a közösség szolgálatába áll a Szántódpusztai Majorság

A Szántódpusztai Majorság (fotó: Múlt-kor / Hunyadkürti Soma)

A puszta szó a külföldieknek általában – tévesen – a régi romantikus betyárvilág valamiféle színhelyét juttatja eszébe csikósokkal és gémeskúttal. A magyar olvasó számára a kifejezés leginkább Illyés Gyula Puszták népe című klasszikus szociográfiájából lehet ismerős: a puszta egy sajátos, a régi nagybirtokok területén kialakult településforma, amely az egykori uradalmi cselédség számára egyszerre volt munka- és lakóhely.

A puszta tehát egyaránt volt megélhetésforrás, lakókörnyezet és a közösségi élet színtere, a nagyobb pusztákon ugyanis építettek iskolát, templomot és kocsmát is. A Szántódpusztán található majorság még ma is emlékeztet valamennyire a régi paraszti világ ezen összetettségére.

Szántódpuszta valószínűleg már az avar korban is lakott lehetett. A Szántód falu részét képező terület első írásos említése a tihanyi apátság alapítólevelében (1055) található, amely szerint I. András király a bencés apátságnak adományozta a birtokot, többek között innen látták el a szerzeteseket borral, hallal és különféle mezőgazdasági termékekkel. Az egyházi birtok a török háborúk idején elnéptelenedett, a 18. századig kellett várni, amíg a majorságban újrakezdődött az élet.

Pálóczi Horváth Ádám költő, az uradalom egykorii bérlője

A ma itt található épületek jelentős része is ebben az időben készült el. A majorság leghíresebb lakója alighanem Pálóczi Horváth Ádám, a jeles költő és hagyománygűjtő volt, aki a 18. század végén volt a majorság bérlője, balatoni verseiben pedig többször emlékezett meg a településről. Levelezésük tanúsága szerint Szántódpusztán látogatta meg őt Kazinczy Ferenc is.

A majorság az 1800-as évek elején visszakerült a bencés rend tulajdonába. A birtok ekkor élte klasszikus virágkorát. A kitűnő fekvésnek, közlekedési és szőlőművelési lehetőségeknek, valamint a jelentős legelőnek köszönhetően a majorság 19. század közepére felvirágzott, a helyi cselédség által kastélynak nevezett tiszttartói kúria is ekkor épült.

A két világháború aztán Szántódpuszta életére is rányomta bélyegét. A felhalmozódott adósságállomány miatt a majorságot 1945 után államosították, a kommunista időszakban pedig termelőszövetkezet működött itt, amelyet az 1970-es években alakítottak turisztikai központtá.

A Majorság bejárata (fotó: Múlt-kor / Hunyadkürti Soma)

A rendszerváltás azonban veszni hagyta a kiváló adottságokkal rendelkező komplexumot, amely 2021 és 2023 között „Szántódpuszta Majorsági épületek fejlesztése és látogatóközpont létrehozása I. ütem” elnevezésű, GINOP-7.1.9-17-2018-00010 azonosítószámot viselő projekt keretében újult meg, 1,8 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból.

A felújítási munkálatok célja elsősorban a kulturális örökséget tiszteletben tartó turisztikai- és szabadidőközpont létrehozása volt. A Szent Miklós-kápolna, a kúria, az Öregcsárda, a póniistálló és a magtár ismét régi fényében várja az ideérkezőket. Az embereken kívül az állatok is visszatértek a Majorságba: ismét lovak, kecskét, kacsák és tyúkok népesítik be a régi-új birtokot. A szórakozás és kikapcsolódás lehetőségén túl a szántódpusztai birtok bemutatóhelyként is funkcionál nemcsak környék, de a régió, sőt, az egész ország kistermelőinek. Az autentikus helyszínen kézművesek, cukrászok, hentesek, népművészek tárhatják portékájukat az érdeklődő közönség elé.

A kúria épülete (fotó: Múlt-kor / Hunyadkürti Soma)

Az átadó ünnepségen Oláh Zsanett, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) ügyvezető igazgatója kiemelte: „A Szántódpusztai Majorság újjáéledése azért különleges, mert visszaköltözhet a valódi vidéki élet a felújított tájházakba, legyen szó termelői piacról, látványműhelyekről, népi mesterségekről. Ezen túlmenően egy babamúzeum is nyílt, illetve az idelátogatók megismerhetik Szántódpuszta és a Balatonendrédi Csipke történetét.”

Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára pedig azt hangsúlyozta, hogy „a NÖF komoly munkát végez itt, a Balaton környékén is a történelmi értékeink védelme érdekében. A Szántódpusztai Majorság három funkcióval újul meg: kulturális központként, közösségi térként és élő majorként fog működni a jövőben. A mintegy három évig tartó fejlesztés célja az volt, hogy hosszú távon is megvédjük ezt a páratlan kulturális örökséget, és különleges programlehetőséget nyújtsunk a Dél-Balatoni térségben. Nemzeti örökségünk az építészetben is folyamatosan megújul, megmentjük és újra élettel töltjük meg a kastélyainkat, várainkat és az egykor hozzájuk kapcsolódó majorságokat.”

A Majorság legrégebbi épülete, amely jelenleg jegypénztárként funkcionál (fotó: Múlt-kor / Hunyadkürti Soma)

A most átadott fejlesztéseknek köszönhetően a Szántódpusztai Majorság a régi és az új, a hagyomány és a fejlődés különleges metszéspontját jelenti, amely az év bármely szakában tartogat élményeket az érdeklődők számára. (x)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?