Írek, indiaiak, új-zélandiak és angolok is álltak át a brit oldalról Németországhoz a világégések során
2018. október 24. 15:58 Múlt-kor
A 20. század legmeghatározóbb konfliktusai, a két világháború során nem minden brit katona harcolt kizárólag saját hazájáért. Németország mindkét háborúban emberhiánnyal küszködött, és igyekezett más országokat maga mellé, vagy legalább fiaikat saját seregébe állítani. E törekvések alól nem képeztek kivételt a brit, illetve a brit fennhatóságú területekről származó hadifoglyok sem.
Korábban
Emberhiány és diverzió
Az első világháború alatt a német terveket még a világ különféle tájain való zavarkeltés jellemezte jobban – a német vezetés el akarta érni, hogy az antanthatalmak kénytelenek legyenek megosztani figyelmüket az európai háború és a gyarmataikon német befolyással elősegített konfliktusok között. E terv része volt az is, amikor 1914 novemberében az Oszmán Birodalom dzsihádot hirdetett az antant ellen. Ettől az intézkedéstől a központi hatalmak azt várták, hogy világszerte – köztük a brit és francia gyarmatokon – a muszlim lakosság fellázad az idegen hatalmak ellen. Ilyenre nemigen került sor a háború során, leszámítva az inkább az indiai függetlenség elérésének szándékával kirobbant 1915-ös szipojlázadást Szingapúrban.
A német agitáció következő célpontjai az ír nemzetiségű katonák voltak, akikből mintegy 200 000 állt a Brit Birodalom haderejének kötelékében. Nem csak a németeknek jutott azonban eszébe az ír–német együttműködés: az V. György brit király (uralkodott 1910-1936) által humanitárius munkájáért lovaggá ütött Sir Roger Casement buzgó ír nacionalista is volt, aki maga kereste fel a németeket azzal, hogy segítsenek neki felkelést szítani Írországban. A német vezetés meglátta a kínálkozó lehetőséget Casement ötletében, és lehetővé tették, hogy találkozzon ír hadifoglyokkal németországi táborokban.
A terv egyszerű volt: egy lázadó alakulatba toborozni minél több ír katonát, majd Írországban partra tenni őket a felkelés kirobbantásához. Casement számításai azonban nem úgy alakultak, ahogyan azt ő szerette volna: mindössze 50 embert sikerült meggyőznie. Az ír hadifoglyok nagy része egészen biztosan nem volt túlzottan jó véleménnyel a brit uralomról, azonban arra mégsem voltak hajlandók, hogy Németország által felfegyverezve visszatérjenek hazájukba, és konfliktust gerjesszenek, továbbá egy háború közepette elárulják a koronát, amelyhez hűséget esküdtek.
Valami azonban mégis kerekedett Casement és a németek együttműködéséből: az 1916. áprilisi, úgynevezett „húsvéti felkelés”. 1916. április 24-én mintegy 1500 ír nacionalista fegyveres vonult be a szigetország fővárosába, Dublinba, és igyekezett minél több helybélit megnyerni oldalára, hogy kiűzzék a briteket Írországból. A felkelők rendelkezésére Németország mintegy 20 000 puskát és egymillió lőszert bocsátott, azonban Dublin lakossága vonakodott a lázadók mellé állni, és a felkelés véres kudarcba torkollott. Maga Casement nem tudott részt venni a műveletekben, mivel a lázadás kitörésekor már brit őrizetben volt: felségárulás gyanújával letartóztatták, halálra ítélték, és még az év augusztusában felakasztották. A drákói brit válasz azonban – melynek keretében a felkelés több mint egy tucat vezéralakját kivégezték – megadta a lendületet Írország háború utáni függetlenedéséhez.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
