Iránban felfedezett kőkorszaki embercsoport írhatja át a földművelés történetét

Korábbi kutatások szerint a földművelést és állattenyésztést egyetlen vadászó-gyűjtögető csoport kezdte meg nagyjából tízezer évvel ezelőtt a Közel-Keleten, majd Európába, Ázsiába és Afrikába vándorolva fokozatosan felváltotta a helyi populációt, vagy keveredett vele. A mai Irán területén található Zagrosz-hegységben felfedezett ősi emberi maradványokat elemző kutatók úgy vélik, hogy a csontok egy teljesen különálló kőkorszaki embercsoport tagjaitól származnak, akik nagyjából ugyanakkor kezdték el a mezőgazdasági termelést, mint a nyugatabbra lévő Anatóliában élt kuzinjaik.

"Az eddig érvényes elmélet szerint egyetlen csoport »találta fel« a mezőgazdaságot. Most azonban már látjuk, hogy genetikailag különböző csoportoktól indult ki"- mondta Joachim Burger, a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem antropológusa. A Teherántól 600 kilométerre délnyugatra fekvő barlangban feltárt 9-10 ezer éves csonttöredékekből vett DNS-minták elemzésével az európai, amerikai és iráni kutatók arra jutottak, hogy a maradványok egy fekete hajú, barna szemű, sötét bőrű férfitól származnak, akinek étrendjében gabonafélék is szerepeltek, ami annak a jele, hogy jártas volt a növénytermesztésben.

Feridun Biglari, az Iráni Nemzeti Múzeum munkatársa szerint a kutatók összevetették a friss mintákat a Zagrosz-hegység területéről származó másik három ősi genommal és egy olyan embercsoport képe rajzolódott ki előttük, amelynek legközelebbi modern rokonai a mai Afganisztánban és Pakisztánban, valamint a zoroasztrizmus ősi iráni vallást követők közösségében élnek. A Science című tudományos folyóirat internetes oldalán közölt eredmények szerint a zagroszi ember génállománya nagyban különbözik a modern európaiakétól, vagy azok Nyugat-Anatóliában, valamint Görögországban élt növénytermesztő őseikétől.

Burger szerint a mezőgazdasági termelést folytató két populáció legkevesebb 50 ezer évvel ezelőtt válhatott szét, röviddel azután, hogy az emberek először kirajzottak Afrikából. A szakember szerint noha a két ősi gazdálkodó populáció nem keveredett egymással, valószínű, hogy tudtak, sőt tanultak is egymástól, mivel a mezőgazdaság kialakulása olyan összetett folyamat, amely nem valószínű, hogy kétszer lezajlik nagyjából ugyanabban az időben. "Házakat kell építeni, erdőterületeket megtisztítani, számos növényfajtát termeszteni és biztosítani a vízellátást. Ezenkívül sok állatot kell háziasítani, lisztet őrölni és kenyeret sütni" - magyarázta Burger, hangsúlyozva, hogy mindez hosszú folyamat, amely évezredek alatt megy végbe.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?