Így védte meg Nyugat-Magyarország határait a Rongyos Gárda
2018. augusztus 28. 11:53 Csernus Szilveszter
Korábban
A felkelés utóélete
A nyugat-magyarországi felkelés sikeres volt: az osztrák csendőrök nagyjából hetente próbálták meg „átvenni” a területet, csendőralakulataikkal be-betörve, minden alkalommal sikertelenül. A kis háború a török végvári időkhöz volt hasonlítható: a csatározások mellőzték a kegyetlenkedéseket, sőt az ellenséges sebesülteket és foglyokat „lovagias” bánásmódban részesítették. A harcoknak egy hónap alatt körülbelül háromszáz halottja volt. De nem csak a Rongyos Gárda gyászolt: a csehszlovák annexió elől Sopronba kerülő Erdészeti Akadémia hallgatói saját egységükben harcolva az áldozatok egyötödét adták.
Az antant további felszólításait követően Prónay Pál kikiáltotta a független Lajtabánságot (október 4.), ami már a magyar kormányzatnak is sok volt. Az olasz közvetítésnek köszönhetően létrejött Velencei Egyezmény (október 11-13.) pedig eldöntötte: Sopron és környéke hovatartozásáról népszavazás fog dönteni. Az első hónapfordulóját sem megélő Lajtabánság IV. Károly második visszatérési kísérletét követően életképtelennek bizonyult. Horthy személyes győzködése és az irreguláris katonáknak adott ajánlat - miszerint ha leteszik a fegyvert, beléphetnek a honvédségbe, ám ha továbbra is ellenállnak, kötél vár rájuk - után Prónay serege is olvadni kezdett. Így 1921 novemberében az osztrák állam végre rátehette kezét a három zónára, ahonnan a magyar alakulatok kivonultak. A népszavazásra ítélt terület pedig antant megszállás alá került december 12-ére.
A soproni népszavazás eredménye közismert. A felkelés, majd annak „folytatása”, a Lajtabánság pedig maga Bethlen szerint is hozzájárult a Trianonhoz képest előnyös rendezéshez. Sőt az utókor szerint megmutatta: talán egy hasonló jellegű eseménysorozat más határvidéken alkalmas lett volna további határkiigazításokra is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 19:05
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 17:05
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap