Így küzdöttek Kádárék az „egyházi reakció” ellen

Városnéző apácák Olaszországban, 1956-ban (Fortepan / UWM Libraries)

Célkeresztben a szerzetesrendek

Vörös Géza: Apácák a politikai rendőrség célkeresztjében, avagy mennyit ér egy lehallgatókészülék? című tanulmánya a Korall társadalomtörténeti folyóirat 21. évfolyamának 79. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva olvasható teljes terjedelmében.

1950 nyarán közrendészeti és közbiztonsági okokra hivatkozva több mint kétezer apácát és férfi szerzetest kényszerítettek rendházuk elhagyására. Bár a Magyar Katolikus Egyház 1950. augusztus 30-án aláírta az állammal azt a megállapodást, amely rendezte viszonyukat, az 1950. szeptember 7-én kihirdetett 34. számú törvényerejű rendelet ennek ellenére ‒ négy kivételével ‒ az összes magyarországi szerzetesrend működési engedélyének a felfüggesztéséről rendelkezett.

A kommunisták célkeresztjében az egyház: az 1949-es Mindszenty-per (kép forrása: Fortepan / Fortepan/Album045)

Így az 1921-ben alapított Jézus Szíve (Népleányai) Társasága női rend is erre a sorsra jutott. Tanulmányomban e kevéssé ismert világi vallásos társaság létrejöttét és tevékenységét mutatom be, valamint azt vizsgálom, hogy a 20. század folyamán, de különösen a kommunista diktatúra idején, a keresztény tökéletesség megszerzésére és az apostolkodás teljes gyakorlására törekedő Társaság tagjai hogyan próbálták az evangéliumi tanácsokat követni, a szabályzatukban lefektetett előírásokat betartani és a feladatokat ellátni.

A Jézus Szíve (Népleányai) Társasága működésének elsősorban a Kádár-korszak 1960-as éveire eső történetét abból a szempontból vizsgálom, hogy az állambiztonság a pártállami egyházpolitika részéről milyen direktívákat kapott, az ezek végrehajtása érdekében bevetett titkos módszerekkel milyen információkat tudott összegyűjteni, ezen adatok tükrében hogyan zárultak a nyomozások, és ezt követően a testvéreknek milyen lehetőségeik maradtak a fennmaradásra.

Az állambiztonságnak az egyházakkal szemben alkalmazott módszerek használatában az éppen aktuális egyházpolitikai irányelvek szabtak határokat. A Kádár-korszak egyházpolitikája a megszorítások ellenére is azon gondolat mentén haladt, hogy ha már az egyházakat a Rákosi-rendszerben a kitartó próbálkozások ellenére sem sikerült megsemmisíteni, akkor most meg kell kísérelni felhasználni őket az állam, a párt érdekeinek érvényesítésére, nemzetközi helyzetének erősítésére, elfogadtatására.

Az MSZMP Politikai Bizottságának (PB) 1958. június 10-i határozatában fogalmazódott meg a következő évtizedek egyházpolitikájának alaptézise, miszerint: „mivel az egyházak a szocializmus körülményei között is hosszú ideig létezni fognak, szükséges a szocialista állam és a különböző egyházak közötti együttműködés”.

1958-tól, illetve a megtorlások befejeződésével nemcsak a politikai retorika, hanem az állambiztonsági módszerek alkalmazása is finomodott. Az állambiztonsági munkában a letartóztatások helyett egyre inkább a korabeli jogszabályok által büntetendő tevékenységek megelőzésére és a differenciált operatív megelőző intézkedések megtételére helyezték a hangsúlyt.

Azonban a korabeli jogszabályokat, rendelkezéseket be nem tartó egyházi személyekre gyorsan rásütötték a klerikális reakcióhoz tartozás bélyegét, ami lehetővé tette velük szemben a rendőrhatósági fellépést. A belügyi szervek, így az állambiztonság működését is normák (parancsok, utasítások, intézkedések, körlevelek) szabályozták.

A rendvédelmi szervek tevékenységét érintő jogszabályok kialakításakor mindig figyelembe kellett venni, hogy a párt legfelső vezetése milyen irányelvet fogalmazott meg ezekkel kapcsolatban. A politikai vezetés pedig a szaktárcát vezető miniszter javaslatának figyelembevételével hozta meg az erre vonatkozó határozatát, és ezt követően ez alapján készültek el a normák.

1. Célkeresztben a szerzetesrendek
2. Felkészül az állambiztonság is

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai