Időkapszulát helyeztek el a varsói gettó épülő múzeumának kertjében

A varsói gettó két része, az ún. kis és nagy gettó közötti ellenőrzőpont 1942. júniusában (Wikimedia Commons / Bundesarchiv, Bild 101I-270-0298-10 / Amthor / CC-BY-SA 3.0)

A 2018-ban megalapított múzeumi intézmény székházává az egykori gettó területén található épületegyüttest alakítják át, ahol a második világháború első éveiben gyermekkórház működött. A komplexum a varsói gettó azon kevés épületei közé tartozik, amelyek megmaradtak a háborúban.

Piotr Gliński az ünnepségen rámutatott: az időkapszulát az 1943-as gettófelkelés kitörésének szerdai, 80. évfordulója előestéjén helyezik el. A felkelés bebizonyította, hogy az ember „a legtragikusabb körülmények között is megőrizheti az emberiesség legmagasabb fokát”, szembeszegülhet a gonosszal – jelentette ki a kormányfőhelyettes.

Ebben az értelemben a gettófelkelés győztes volt, és az izraeli identitás alapját képezi, amint a lengyel felkelések a lengyel identitás alapját adják – tette hozzá.

Az időkapszulában Piotr Gliński a második világháborús lengyel ellenállást jelképező, Harcoló Lengyelország elnevezésű jelvényt helyezte el, amely a gettófelkelőknek nyújtott lengyel segítségre utal, valamint arra, hogy a helyszínen az 1944-es varsói felkelés idején is kórház működött, a lengyel felkelőket ápolták ott.

Az elhelyezett emléktárgyak között van Jizchak Katzenelson Auschwitzban elhunyt lengyelországi zsidó költőnek az Ének a kiirtott zsidó népről című poémájának lengyel nyelvű kiadása. A mű magyarul is megjelent Halasi Zoltán fordításában.

Albert Stankowski, a múzeum igazgatója bejelentette: az általa irányított intézmény új székháza három év múlva fog megnyílni.

Małgorzata Naimska, a múzeum programtanácsának elnökhelyettese kiemelte: az intézmény megalapítása óta széleskörű kiadói, tudományos és művelődési tevékenységet folytat, ismerteteket terjeszt a varsói gettóról, valamint a németek által megszállt Lengyelország területén működő más gettókról is.

A varsói gettó szívében 2014 októberében már átadták a Lengyel Zsidóság Történeti Múzeumának (POLIN) több mint 4000 négyzetméteres kiállítási területű épületét is.

A varsói gettót a németek 1940-ben hozták létre, mintegy félmillió lakosának 80 százalékát 1942 júliusa és szeptembere között a treblinkai náci német haláltáborba szállították. A deportálások során, valamint a gázkamrákban becslések szerint mintegy 300 ezer ember vesztette életét. A gettóban mintegy 60 ezer zsidó maradt, a németek 1943. április 19-ére tervezték a városnegyed végső felszámolásának elindítását.

Az akciót megelőzően a gettóban felkelés tört ki, amelyben mintegy 14 ezren haltak meg, a városrészt a németek földig rombolták. A varsói gettó összes áldozatának számát mintegy 400 ezerre becsülik.

A szerdai évfordulós megemlékezéseken Varsóban Jichák Herzog izraeli és Frank-Walter Steinmeier német elnök vesz részt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?