Idén Jon Fosse adta át a színházi világnap nemzetközi üzenetét

Jon Fosse (Wikipédia / Tom A. Kolstad/Det norske samlaget / CC BY-SA 4.0)

A színházi világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) közgyűlésének határozata alapján 1962 óta tartják meg március 27-én, annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója.

A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását.

A 62. színházi világnapon a színházakban az előadások előtt Magyarországon is felolvassák a világnapi üzenetet. Az ITI minden évben a színházi világ egy jelentős személyiségét kéri fel, hogy fogalmazza meg üzenetét a színház művészei és a közönség számára. Idén Jon Fosse norvég író, drámaírót kérték fel, aki üzenetében többek között azt írja: a a jó művészet a maga csodálatos eszközeivel képes vegyíteni az egyedit az egyetemessel. Engedi, hogy megértsük, mi az, ami különbözik tőlünk – mondhatni idegen – azzal, hogy univerzálisnak mutatja – fogalmaz.

Nem ismerek jobb módszert az ellentétek egymáshoz való közelítésére – írja, kiemelve, hogy ez a szemlélet teljességgel szembenáll a világban túlságosan is elterjedt erőszakos konfliktusok gyakorlatával.

Kiemeli: a háború és a művészet ellentétek, ahogy a háború és a béke is azok – ez ilyen egyszerű. „A művészet béke” – írja Jon Fosse üzenetében, amelyet az ITI Magyar Központja juttatott el az MTI-hez.

A világnap alkalmából számos színház készül programokkal, és több díjat is odaítélnek.

A Bajor Gizi Színészmúzeumban a világnapon beszélgetést tartanak Kubik Anna színművésszel, majd a Déryné hol van? című Maár Gyula-filmet vetítik le

A színházi világnap alkalmából ítélik oda évente a Hevesi Sándor-díjat. A Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) Magyar Központja által 1998-ban alapított elismerést minden évben három olyan művész, kultúraközvetítő kapja, aki sokat tett a magyar nyelvű színházi kultúra nemzetközi elismertetéséért. Az idén Bányai Tamás világítástervező, egyetemi oktató, Gyarmati Kata drámaíró, dramaturg, határokon átívelő színházi koprodukciók létrehozója és Szabó Réka táncos, koreográfus, a Tünet Együttes alapítója nyerte el a díjat.

A Gobbi Hilda életműdíjat Zsurzs Kati vehette át. Az elismerést a MASZK Országos Színészegyesület kezdeményezésére a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a MASZK alapította 2001-ben, a több évtizedes színpadi múlttal rendelkező színészek erkölcsi megbecsülése és társadalmi rangjának emelése céljából.

A Soós Imre pályakezdő díj annak a fiatal színművésznek adható, aki legfeljebb 5 éve kapott diplomát, illetve Színész I. minősítést, kiemelkedő művészi tevékenységet végez és még nem kapott állami művészeti díjat. A Soós Imre pályakezdő díjat Horváth Csengének, a József Attila Színház tagjának és Csákvári Krisztiánnak, a Szolnoki Szigligeti Színház tagjának ítélték oda.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

régészet

• Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet
• Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait
• Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris
• A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
• Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
• Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt
• Visszaadnák a Mikó-vár történelmi arculatát
• Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője
• Így buktak el az iráni sivatag ősi városai