Hosszú küzdelem után rövid élet jutott csak az önálló Montenegrói Királyságnak
2020. augusztus 28. 16:51 Múlt-kor
Korábban
Teokratikus állam a Balkánon
A vladikai cím 1697-ben, I. Dániel (Danilo) uralma alatt vált örökletessé, innentől a Petrović-Njegoš-dinasztia uralta Montenegrót. Az örökletesség különös formája volt ez: mivel az ortodox metropoliták cölibátust vállalnak, a cím nem apáról fiúra, hanem nagybátyáról unokaöcsre szállt.
Habár a Petrović-Njegoš-házi vladikák igyekeztek békében tartani az országot, a hagyományosan törzsi viszonyokra épülő montenegrói társadalomban gyakoriak voltak a belharcok. A vladika egyik elsődleges szerepe a törzsfők közti közvetítés volt.
A 18. század elejétől meglehetősen szívélyes és egyre szorosabb viszony alakult ki a montenegrói vladikák és az orosz cárok között, az Orosz Birodalom a hanyatló Velence helyébe lépve vált a kicsiny ország törökkel szembeni támaszává.
1766-ban e viszony egy meglehetősen szürreális fordulatot eredményezett: egy Kis István (Šćepan Mali) néven ismert férfi azt kezdte magáról terjeszteni, hogy ő III. Péter orosz cár (akit valójában négy évvel korábban – valószínűleg felesége, a helyébe lépő II. (Nagy) Katalin cárnő utasítására – meggyilkoltak). Történetét oly meggyőzően adta elő, hogy sikerült átvennie a hatalmat az akkori vladikától, Szávától (akit a stanjevići kolostorba záratott), és 1768-ban Montenegró cárjává koronázták.
„III. Péter” hírhedtté vált kegyetlenségéről, aminek köszönhetően nem csak tisztelték, de félték is a törzsfők. Az orosz nagykövet is felismerte uralkodói tehetségét, így végül ő is felhagyott a Péter-mítosz megdöntésére irányuló törekvéseivel, és hagyta, hogy a montenegróiak higgyék, hogy a volt orosz cár uralkodik felettük. Jól mutatja az álcár jelentőségét, hogy amikor 1773-ban Kara Mahmud skodrai pasa parancsára orgyilkosok végeztek vele, a belharcok azonnal kiújultak.
A zavaros időszakban velencei és osztrák támogatással egy Jovan Radonjić nevű férfi próbálta meg „gubernadur” (az olasz „governatore”, azaz „kormányzó” szóból) címen uralma alá hajtani az országot, azonban Száva vladika 1781-es halála után a nép fiatal rokonát, Pétert (Petar) választotta ismét a hagyományos, világi és egyházi ügyekben is vezető vladikává.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn 15:05
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában 12:20
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával 10:35
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap