2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hogyan vett részt Latin-Amerika a második világháborúban? 

2020. május 22. 11:11 Csernus Szilveszter

Egyetlen lakott kontinens mondhatja el magáról, hogy bár mind a két világháborúban hadviselő félként vett részt, saját területét nem érintették érdemben a világ többi részét lángba borító fegyveres összecsapások. Annak ellenére, hogy az "óceánpajzs" megfelelő védelmet nyújtott az amerikai kontinens egészének, mégis tartottak tőle, hogy keletről Németország, vagy nyugatról Japán veti meg a lábát a térségben. 1945 februárjára mind a húsz független latin-amerikai ország hadban állt a tengelyhatalmakkal. Kevéssé ismert fejezete a II. világháború történetének, hogy két térségbeli ország hadserege is kivette a részét a küzdelmekből az európai és a csendes-óceáni hadszíntereken. Mit jelentett Latin-Amerikának a földrésztől oly messze zajló második világháború?

A Monroe-elv

Érdemes először leszögezni, hogy mit is értünk Latin-Amerika alatt. A legelterjedtebb meghatározás a spanyolajkú amerikai országokat és Brazíliát sorolja ide, míg egyesek az Egyesült Államok és Kanada kivételével az egész amerikai kontinenst beleveszik.

Ez utóbbi meghatározás azonban pontatlan, ugyanis amennyiben a "Latin" alatt az újlatin nyelveket beszélőket értjük, az kizárja az angol és holland nyelvű államokat.

Ugyanakkor a franciaajkú Haiti, vagy a Franciaországhoz tartozó Guyana (amely napjainkban is tengerentúli tartomány, így az Európai Unió része) ez alapján szintén Latin-Amerika része. Mégis azt mondhatjuk: napjainkban a spanyolajkú latin-amerikaiak Brazíliát kivéve nem tekintik "latino"-nak, aki nem a nyelvüket beszéli. Valóban: az ibériai gyarmattartók volt amerikai birtokai kulturálisan és társadalmilag is több közös vonást mutatnak.

A latin-amerikai országok közül csak kettő vett részt katonáival a frontokon, így a II. világháború hadtörténete szempontjából a latino államok szerepvállalása jelentéktelen. Ugyanakkor a világégés jelentős hatással volt az amerikai térségre, főként az Egyesült Államokkal való viszonyukat illetően.

Persze már a háború előtt is az USA gyakorolta a legnagyobb gazdasági és politikai befolyást a kontinens déli részére. Az alapító atyák egyike, James Monroe, az USA 5. elnöke által megfogalmazott Monroe-doktrína (Monroe-elv) alapján az Egyesült Államok féltékenyen őrizte befolyását az egész amerikai kontinensen, ami a II. világháború évei alatt különös hangsúlyt kapott.

A második világháborút megelőző dél-amerikai német és olasz tőkebehatolás és gazdasági befolyás - bár elmaradt az Egyesült Államok mögött -  túlszárnyalta az európai hatalmakét.

Ezt tovább erősítette az akkor összesen 150 ezer lelket számláló dél-amerikai német közösségek, valamint a jelentős argentínai és uruguayi olasz kisebbség jelenléte.

A dél-amerikai légi közlekedés is megoszlott az egyesült államokbeli, a német és az olasz cégek között, ami jelentősen megkönnyítette a zömmel spanyol hajójáratokon érkező német ügynökök dolgát. Nem véletlen, hogy az európai légitársaságok voltak az első áldozatai Pearl Harbor előtt az USA gazdasági offenzívájának.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
A dél-amerikai kormányok képviselőinek tanácskozása 1939. november 1-jén WashingtonbanEgy peruiak által elfogott német Junkers Ju 52/3mAz Admiral Graf Spee. A német nehézcirkálót a River Plate-i csata után, 1939. december 17-én szedte szét a legénység
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár