Hogyan lett a pandadiplomácia a kínai külpolitika egyik leghatásosabb eszköze?

Békülések, egyezmények és politikusokat sújtó furcsa balszerencse – Mi minden kíséri a kínai pandák útját a nagyvilágban?

A pandadiplomácia történetében 1984 hozott jelentős változást, amikor Kína módosította az óriáspandákkal kapcsolatos szabályozásait. Ettől fogva csak 10 éves periódusokra, kölcsönbe „ajándékoztak” pandákat, méghozzá egy meghatározott évi pénzösszegért cserébe. Ugyancsak kikötötték, hogy a külföldre kölcsönzött pandák kölykei minden esetben Kína tulajdonát fogják képezni, születési helyüktől függetlenül. A pandák díja az Egyesült Államok részére évi 1 millió dollárban került megállapításra. Washington 1998-ban erre válaszul maga is külön szabályozta a pandák befogadását. E szerint az Egyesült Államok csak abban az esetben hajlandó befogadni az ajándék óriáspandákat – és megfizetni az éves bérleti díjukat –, ha az általuk fizetett összegnek legalább a felét a kínai kormány a vadon élő pandák természetes élőhelyeinek megőrzésére fordítja.

Az óriáspandák helyzetében a 2008-as év jelentett újabb fordulópontot. Egy Szecsuán tartománybeli földrengés súlyos károkat okozott Kína legnagyobb, kifejezetten a veszélyeztetett pandák megőrzésére szolgáló természetvédelmi területén. Az ország vadon élő óriáspanda populációjának 67%-a pusztult el ekkor, a katasztrófát túlélő 60 állatnak pedig új otthont kellett keresni. A kínai kormányzat ezt követően kijelentette, hogy a jövőben kizárólag tudományos kutatások és szaporítás céljából küld majd pandákat más országoknak.

Ezzel párhuzamosan azonban több külpolitikai megfigyelő rámutatott, hogy a pandadiplomácia a közelmúltban meglehetősen gyanús irányt vett. Az elmúlt években ugyanis a pandakölcsönzések határozottan egybeestek a Kínai Népköztársaság kereskedelmi és politikai megállapodásaival is. 2011-ben például – 17 évvel az utolsó Egyesült Királyságnak küldött állatok után – az edinburghi állatkertbe érkezett két óriáspanda. Nem sokkal ezt követően Kína és az Egyesült Királyság egy kereskedelmi megállapodást írt alá a lazachalászat, a megújuló energiaforrások és Land Rover járművek ügyében. A történet előzménye, hogy Norvégiával ugyanakkor a kínaiak felmondták hosszú ideje fennálló lazachalászattal kapcsolatos egyezményüket, miután a skandináv ország 2010-ben béke Nobel-díjjal tüntette ki Liu Hsziao-po irodalmárt, kínai emberi jogi aktivistát, akit 2009 óta egy Liaoning tartománybeli börtönben tartanak fogva államellenes felforgatás címén.

Mindazonáltal a „hagyományos”, jó kapcsolatokat jelző pandadiplomáciára is találhatunk példákat közelmúltból. Így például 2007-ben Hong Kong kapott egy pandapárt Pekingtől, a város brit uralom alól kínai fennhatóság alá kerülésének tizedik évfordulójára. 2008-ban a Kínai Népköztársasággal évtizedek óta folyamatos feszültségben élő Tajvan is megadta magát a pandadiplomáciának. Hosszú évek elutasítását követően végül a tajvani kormány elfogadta Peking puha és szőrös ajándékait. Tuan-Tuan és Jüan-Jüan az 1972-es amerikai pandalázhoz hasonló hatást váltott ki a szigetországban és azóta egy Jüan Caj nevű bocsnak is életet adtak. 2014-ben a 152 kínai állampolgárt is szállító, Malaysia Airline 370-es járatának eltűnése komoly diplomáciai feszültséghez vezetett Kína és Malajzia között. Néhány hónappal később azonban Feng Ji és Fu Va régóta várt megérkezése Kuala Lumpurba sokat javított a két gyászoló ország viszonyán.

Azt pedig, hogy mennyire komolyan veszi Kína a pandák ajándékozásának diplomáciai szerepét valószínűleg Cuj Tien-kaj, Kína amerikai nagykövetének 2013-as szavai példázzák a legjobban: „Valójában két kínai nagykövet él Washingtonban: az egyik én vagyok, a másik pedig a pandabocs a Nemzeti Állatkertben.” Ugyanakkor vannak, akik szerint – már csak babonából is – nem árt vigyázni a kínaiak ajándékaival, hiszen a pandákon mintha átok ülne: Számos politikus, akinek vezetése alatt országuk kínai pandákat fogadott be, így például Richard Nixon amerikai elnök, Edward Heath angol miniszterelnök vagy éppen Tanaka Kakuei japán miniszterelnök bukott emberként fejezte be politikai pályafutását.

1. Pandaláz Amerikában, avagy hogyan zárult Kína 25 évnyi elszigeteltsége?
2. Békülések, egyezmények és politikusokat sújtó furcsa balszerencse – Mi minden kíséri a kínai pandák útját a nagyvilágban?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?