Hivatalosan férfi ruhák viseléséért ítélték máglyahalálra Jeanne d'Arcot

Örökség és legenda

Ha VII. Károly tett is bármiféle kísérletet az őt erős pozícióba segítő, eddigre 19 éves látó megsegítésére – ahogy azt később állította –, az eredménytelen volt. Mindazonáltal 1450-ben egy kimerítő újratárgyalás keretében gondoskodott a vádak alóli posztumusz felmentéséről.

Károly ugyanis igen sokat köszönhetett Jeanne-nak. Az általa elősegített koronázás jelentette a százéves háború fordulópontját, s idővel Burgundia is átállt Károly oldalára, a konfliktus végére pedig az európai kontinensen csupán Calais és térsége maradt az angol korona fennhatósága alatt.

Habár Jeanne d'Arc szerepe meglehetősen rövid volt, híre már ekkoriban elterjedt szerte Európában, hívei szemében pedig már mártírhalálával szentté vált.

A kor neves francia írónője, Christine de Pisan már 1429-ben elbeszélő költeménnyel állt elő a harcos leányról, amely még bebörtönzése előtt biztosította neki a publikum széles körű támogatását.

Kivégzését követően természetesen rövid időn belül felreppentek az egyre hihetetlenebb történetek arról, hogy Jeanne valójában elkerülte a halált, s a halálát követő években egy csaló is akadt, aki magát az orléans-i szűznek mondva látványos „csodákat” hajtott végre.

Rouen környékén annak ment híre, hogy Cauchon püspök minden igyekezete ellenére egyes szemtanúk sikeresen megmentették Jeanne földi maradványait a lángoktól.

Jeanne d'Arc kultusza a középkort követően a 19. században éledt fel újra, miután 1867-ben előkerült egy rejtélyes láda, amelyen a következő felirat szerepelt: „Ereklyék, melyek az orléans-i szűz, Jeanne d'Arc máglyája alatt találtattak”.

A ládában egy elszenesedett borda, összeégett fadarabok, egy darab lenszövet, valamint egy macska combcsontja voltak – utóbbi magyarázata az volt, hogy a középkorban szokás volt a boszorkányok máglyájára fekete macskát dobni.

A tárgyakat 2006-ban szénizotópos kormeghatározásnak, valamint különféle spektroszkópos elemzéseknek vetették alá, ezek eredménye szerint a maradványok valójában egy, a Kr. e. 6-3. századból származó egyiptomi múmiától származtak.

Az érdeklődés kitartott egészen a 20. századig, és érdekes módon mind Franciaországban, mind Angliában, katolikus, anglikán és egyéb felekezetek körében nagy tisztelet övezte Jeanne d'Arc alakját. A mártír szüzet 1909-ben boldoggá nyilvánították, 1920-ban pedig XV. Benedek pápa „Divina disponente” kezdetű bullájában a katolikus egyház szentjei közé emelte.

1. Egy harcos felemelkedése
2. Kirakatper és ellenállás
3. Bátorsággal a halálba
4. Örökség és legenda

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
• Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
• Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
• Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
• Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
• Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
• Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban