Hittek-e a középkori emberek Artúr király létezésében?

Semleges álláspont

A vita másik oldalán ott vannak azok a – szintén meg nem nevezett – emberek, akik az előszó szerint fültanúi voltak a király és Caxton párbeszédének. Ők ugyanazokat a bizonyítékokat emelik ki, amelyeket napjaink Artúr-hívői: a glastonburyi apátságban található sírt, Monmouth-i Gottfried (1100 k. – 1155 k.) Britannia királyainak története című művét, illetve a winchesteri kerekasztalt.

Caxton emellett hivatkozik Artúr említéseire a 14. század eleji szerzetes, Ranulf Higden által írt Polychronicon nevű krónikában, valamint Boccaccio Nevezetes személyek sorsairól (De casibus virorum illustrium) című művében, illetve olyan híres „ereklyékre”, mint „pecsétjének nyoma vörös viaszban, berillbe zárva”, Gawain lovag állítólagos Doverben őrzött koponyája, valamint Lancelot kardja – utóbbiról sajnos nem említi, hol őrizték.

Végül arra a következtetésre jut: „Mindezen dolgokat számításba véve nem lehet ember, aki észszerűen tagadhatja, hogy volt e földnek Artúr nevű királya”, és az előszó alapján valóban megalapozottnak tűnhet az írott és tárgyi bizonyítékok tükrében Artúrt történelmi személynek tekinteni. Ez ismét csak az olvasók pontosság iránti igényéről árul el sokat: a könyvkiadó mindkét oldal gondosan felépített argumentumait bemutatta.

Habár Caxton azt állítja, az érvek őt is meggyőzték, a szöveg további szakaszaiban nem úgy tűnik, mintha ebbe belenyugodott volna. Miután felsorolja nagy vonalakban, mely regékben lelheti örömét a könyv lapjain az olvasó, illetve megjegyzi, hogy Malory történeteiben nem mindenki viselkedik erkölcsileg példásan, Caxton azt írja: „mert az időt eltölteni, e könyvet olvasva kellemes lesz, de hitelt adni és elhinni, hogy minden igaz, amely itt átadatik, a saját szabad döntésed.”

Úgy tűnik tehát, a kiadó továbbra sem tekinti Artúr történeteit tényként elfogadhatónak, de egyúttal nem állítja azt sem, hogy hamisítványok. Nyilvánvaló, hogy aki – saját bevallása szerint – az uralkodót is a beszélgetőpartnerei közt tudja, otthonosan mozog az el nem köteleződő megfogalmazások világában.

Egészen elképesztőnek tűnhet, hogy több mint fél évezreddel később voltaképpen ugyanezen pontok mentén folyik a vita Artúr király körül. Ám tulajdonképpen nem is annyira meglepő, hiszen továbbra is ennyi bizonyíték áll csupán rendelkezésre – ezek halmaza nem gyarapodott. Az oly sokakat inspiráló legendás királynak talán éppen itt is van a legjobb helye: valahol a mesék és a történelem határán, a „sötét kor” jótékony ködében.

1. A király követelése
2. Semleges álláspont

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
• 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
• Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
• A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
• Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
• Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike