2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hét történelmi rejtély, amelyre máig nincs magyarázat

2020. augusztus 4. 18:14 Múlt-kor

Járhattak római katonák Kínában?

Amikor Kr. e. 53-ban a Marcus Licinius Crassus vezette római sereg Carrhae-nál a pártusok ellen vonult, még nem tudhatták, hogy a római történelem egyik legsúlyosabb vereségét méri rájuk a nagy erejű íjakat és nehéz páncélzatú lovasságot alkalmazó ellenség.

Az ütközet során a nyílzápor és a pártus nehézlovasok (a görög „kataphraktosz”, azaz „egészében fedett” névvel is illették őket) rohamai felváltva őrölték fel a római alakzatokat, miután a felderítésre előreküldött lovasságot meglepetésszerű támadásban semlegesítették.

A lovasság nélkül maradt Crassus nem tudta megzavarni az ellenség tevékenységét, miután pedig látta fia, Publius elestét, és amint fejét egy lándzsára tűzve hordozzák körbe a pártusok, teljességgel összeomlott. A csata végeztével maga Crassus is hasonló sorsra jutott, sok ezer római foglyot azonban a források szerint életben hagytak.

E foglyokat a leírások szerint keletre, a Pártus Birodalom távoli vidékeire vitték, ahol a költő Horatius szerint végül pártus nőkkel házasságot kötve beleolvadtak a lakosságba, valódi sorsuk azonban teljesen ismeretlen.

A 20. század közepén Homer Dubs, az Oxfordi Egyetem Kína-kutatója különös elmélettel állt elő: szerinte Crassus légióinak maradványai jóval keletebbre jutottak, mint azt bárki gondolta volna.

A Kr. e. 36-ban, azaz Carrhae után 17 évvel a mai Kazahsztán délkeleti részén történt csecsei csata kortárs kínai leírásában felfedezett egy passzust, mely szerint a hsziungnu erődítményt ostromló kínai erők olyan katonákkal kerültek szembe, akik „halpikkelyekhez” hasonlóan zárt alakzatot hoztak létre a nyilakkal szemben.

Dubs szerint a szöveg egyértelműen a római légiók testudo (teknősbéka) alakzatát jelenti. Szerinte a kínai győzelemmel végződő ütközetet követően a rómaiakat a kínaiak magukkal hurcolták, ugyanis ugyanebben az időszakban létrejött egy Li-csien nevű megye, amelynek neve megegyezik Róma korabeli kínai nevével.

Dubs meggyőződése volt, hogy az eddigre zsoldosokká vedlett római légiókat itt telepítették le, azonban ezt sem a mai lakosság körében végzett genetikai vizsgálatok, sem egyéb bizonyítékok nem támasztják alá.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Római testudo alakzat ábrázolása Traianus oszlopán (kép forrása: Wikimedia Commons)Az HMS Terror a jég fogságában (kép forrása: Wikimedia Commons)Reginald Arthur: Kleopátra halála (1892) (kép forrása: Wikimedia Commons)A kézirat részlete (kép forrása: Wikimedia Commons)Amelia Earhart 1937-ben (kép forrása: Wikimedia Commons)A Szent Sír-templom Jeruzsálemben (kép forrása: Wikimedia Commons)
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár