Hét történelmi babona, amiben ma is hiszünk

Miért kopogjuk le?

„Lekopogom” – szoktuk gyakran sietve hozzátenni mondanivalónk végéhez, amikor jövőbeli terveinkről, illetve esetleges múltbéli sikereinkről vagy meg nem történt rosszról beszélünk. Még akkor is kimondjuk e szót, ha a tényleges tett, vagyis a kopogás nem történik meg, ám babonásabb társaink rögtön keresnek egy fát vagy fából készült tárgyat, és le is kopogják. Az emberiség egyik legrégibb és legmaradandóbb félelme az, hogyha beszélünk valamely jövőben történő pozitív dologról, az mégse fog bekövetkezni, mert „elkiabáljuk”. Egy eredetét tekintve tisztázatlan ősi babona szerint ilyen esetekben valamely szent fát – tölgy, kőris vagy galagonya – kell megérinteni, mivel az megóv minket a szemmel veréstől, illetve az ártó szellemektől. Egy másik elképzelés szerint azonban azért kell kopogni, hogy a szellemek vagy egyéb gonoszságra hajlamos erők ne hallják meg a dicsekvést, nehogy megirigyeljék és elvegyék a szerencsét.

1. Gonosz szellemek leselkednek a kelbimbóban
2. Ön is triszkaidekafóbiában szenved?
3. Vízi szellemek a szökőkútban
4. A menyasszony harisnyakötője
5. Miért kopogjuk le?
6. Az esküvői torta rejtélyei
7. Az ördög húsa

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták