Hét rettenthetetlen kalandornő, aki beírta a nevét a történelembe

A keresztes királyné

Aquitániai Eleonóra a 12. század egyik legműveltebb és legbefolyásosabb asszonya volt. Mindössze 15 éves korában örökölte meg fiatalon elhunyt apjától a Franciaország délnyugati részén elterülő Aquitániát, amivel a lány egy csapásra Európa egyik leggazdagabb emberévé vált. Nem meglepő, hogy a gyámjának kijelölt VI. Kövér Lajos francia király saját fiát jelölte ki a hercegnő jegyeséül annak érdekében, hogy országa legnagyobb tartományát a koronához csatolja a házassággal.

A VII. Lajos oldalán Franciaország királynéjává előlépő Eleonóra azonban sosem volt hajlandó arra, hogy csak az „oldalvonalról” szemlélje az eseményeket. Amikor 1147-ben többek között férje vezetésével megindult a II. keresztes hadjárat, a királyné maga is páncélt öltött és az egyház rosszallása ellenére aquitániai vazallusainak többezer katonájával – köztük 300 asszonnyal – maga is megindult a keresztes államok megsegítésére.

Útja során meglátogatta Konstantinápolyt, Jeruzsálemet és Antiochiát is. Utóbbi helyen találkozott – sőt egyesek szerint viszonyt kezdett – nagybátyjával, a várost uraló Rajmund fejedelemmel. Kapcsolata ezt követően megromlott férjével és a hazafelé tartó úton már külön utaztak, majd néhány évvel később el is váltak egymástól.

Eleonóra azonban nem sokáig maradt korona nélkül. Mindössze hat héttel a Lajossal való házasságának felbontása után feleségül ment Henrik normandiai herceghez, aki ezután éppen a gazdag Aquitániára támaszkodva tudta végül kikényszeríteni az angol trónhoz való jogát, így 1154-ben Eleonóra új férje II. Henrik néven elfoglalhatta az angol trónt.

A királyné ezután sem hagyott fel aktív életével, még hetven évesen is rendszeresen utazgatott a világban. Az egyház sem felejtette el rendkívüli vállalkozását: a III. keresztes hadjáratot megelőzően külön pápai bulla tiltotta meg a nők részvételét a vállalkozásban.

1. A sivatag királynője
2. A keresztes királyné
3. A kalóz, akitől rettegtek a kínai tengereken
4. A Felszabadító felszabadítója
5. Az első nő, aki meghódította az eget
6. Aki saját királyságot épített egy Karib-tengeri szigeten
7. Az első nő az űrben

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait