2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

Hét rejtélyesen letűnt civilizáció

2020. november 3. 08:35 Múlt-kor

Végzetes erdőirtás?

Szinte mindenki számára ismerősek a moaik, azaz a Húsvét-sziget különleges, megalitikus emberfej-szobrai, amelyeknek többsége Kr. u. 1250 és 1500 között készült. A sziget kultúrájának összeomlása újabb klasszikus példája a civilizációk eltűnésének.

A szakértők régóta találgatják, a körülmények pontosan mely változása vezethetett a tengeren több száz kilométerre elnavigálni képes, jelentős épített örökséget hagyó kultúra köddé válásához.

A kutatók többsége amellett érvel, hogy habár a Húsvét-sziget lakóinak gazdálkodási módszerei valóban fejlettek voltak, nem voltak fenntarthatók. A sziget benépesülését (700-1200) követően a telepesek irtásos-égetéses földművelésük keretében kivágták a fák nagy részét, és felélték a sziget természeti kincseit.

A nyomok alapján a Húsvét-sziget utolsó erdejét a 17. században irtották ki, 1700-ra pedig a jelentősebb növényzet utolsó maradványait is eltüntették. Más magyarázatok szerint a sziget lakosságának ekkortájt bekövetkezett csökkenését az európaiak által behurcolt betegségek okozták.

Az utcák nélküli város

A törökországi Çatalhöyüköt gyakran emlegetik a legelső ismert emberi településként, amely városépítő és földművelő emberek civilizációjának részét képezte 7000-9000 évvel ezelőtt Anatólia déli részén.

Az 5000 és 7000 között ingadozó lakosságú Çatalhöyük egyik legkülönlegesebb aspektusa a felépítése: nem rendelkezett a mai értelemben vett utcákkal, ehelyett lakóházai szorosan egymás mellé illeszkedtek, és felülről, a tetőben kialakított lyukakon át lehetett beléjük jutni. További érdekesség, hogy a város a jelek szerint kizárólag magánlakásokból állt, középületek nélkül.

A város falain kívül a legkülönfélébb terményeket termesztették, a búzától a manduláig, a házak falaiba bikák koponyáit építették bele, a családtagokat pedig a lakóházak padlója alá temették. Habár nem rendelkeztek írásbeliséggel, Çatalhöyük lakói összetett társadalmat alkottak, amit képzőművészeti alkotásaik, illetve szertartásaik nyomai bizonyítanak. Hogy pontosan mi vezetett a fénykorát Kr. e. 7000 körül élő és körülbelül Kr. e. 5400-ig lakott város hanyatlásához, máig kérdés.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár