Hét meglepő tény a római nőkről

2019. december 16. 19:17 Múlt-kor

Korábban

A szépség titka: a krokodilürülék

A római nőkön óriási volt a nyomás, hogy a lehető legszebbnek mutassák magukat. Ennek részben az volt az oka, hogy az asszony szépségét egyfajta bizonyítványnak tekintették a férjére nézve is. Ugyanakkor a mindig fiatalabbnak tűnni próbáló nőkből szüntelenül gúnyt is űztek.

Ovidius római költő (Kr. e. 43 – Kr. u. 17) így korholt egyik versében egy asszonyt, amiért házi módszerekkel próbált haja színén változtatni: „Hányszor mondtam, hogy ne pingáld a hajad! – Mit megfesthetnél, immár egyetlen hajtincsed sincs.”

Juvenalis (Kr. u. 55k. – 127) egy szatirikus portréírásában arról számol be, egy nő megkorbácsolta a fodrászt, aki elrontotta feltupírozott frizuráját.

A régészeti anyagból is látszik, hogy Rómában valóban virágzó kozmetikaipar létezett az ókorban. Ugyan egyes receptek még akár napjainkban is szóba jöhetnének – mint például a porított rózsaszirmokat vagy a mézet tartalmazók –, mások valószínűleg széles körben ellenérzéseket váltanának ki.

A pattanások kezelésére a javasolt szerek közt volt a tyúkzsír és a hagyma, míg a bőr exfoliálására őrölt kagylóhéjat használtak.

Az ősz hajszálak elrejtésére úgy tartották, egy földigilisztákból és olívaolajból készült szer a legalkalmasabb, egyes írók pedig arról számoltak be, a nők rúzsként alkalmazzák a krokodilürüléket.

Nehéz megállapítani, e praktikák közül melyek az idő vasfogának hatásai ellen küzdő nőkön élcelődő római írók által kitaláltak, és melyek valódik.

Tény azonban, hogy a régészeti leletanyag alapján egyes római kozmetikumok meglehetősen bizarr összetétellel bírtak.

2003-ban például egy londoni ásatáson előkerült egy apró szelence, melyben 2000 éves római arckrém maradványai voltak kimutathatók. Ennek laboratóriumi vizsgálata során kiderült, állati zsírból, keményítőből és ónból állt.

előző oldal következő oldal 4 / 7