Az ágyú szája előtt vagy az elefánt talpa alatt – hét kegyetlen kivégzés a múltból
2020. március 31. 10:50 Kulcsár Ádám
Az emberi elmének semmi sem szabhat határt, és ezalól sajnos a büntetőformák sem kivételek: a vélt vagy valós vétkek penitenciájára tucatnyi módszert találtak ki a történelem folyamán. Ezekből válogattunk.
Korábban
Karóba húzás
A karóba húzás mint büntetési forma már Hammurapi babiloni király törvényoszlopán is megjelent, ám a középkorban, majd az újkori Oszmán Birodalomban terjedt el igazán. Főként államellenes bűnök elkövetői ellen alkalmazták, de rablógyilkosok, gyermekgyilkos asszonyok és útonállók is retteghettek tőle. Az egyik legkegyetlenebb, kínzással társuló kivégzési forma volt, ugyanis az elítélt akár több napon keresztül is szenvedhetett. A halál főként kiszáradás, vérveszteség vagy vérmérgezés miatt következett be. Európa-szerte törvény tiltotta, hogy a karóba húzott embernek vizet adjanak.
A kivégzés során egy 2-3 méter hosszúságú nyársat toltak keresztül a testen a szerencsétlen ember gerincoszlopa mellett. Az eljárás lényege az volt, hogy a létfontosságú szervek sérülése nélkül (néhol állati erővel vontatva) juttassák át a faoszlopot a kivégzendő alfelétől a szájáig. Minél „ügyesebb” és precízebb volt a hóhér, az elítélt annál tovább szenvedett, viszont hóhéri „műhiba” esetén akár perceken belül meghalhatott az áldozat.
A legszívesebben III. Vlad havasalföldi uralkodó (1431–1476) alkalmazta ezt a kivégzési módszert − utóneve, a Tepes jelentése is „karóba húzó”. Az ő uralma idején még kisebb lopásért is ez a büntetés járt; fővárosa körül szinte állandósult a karóerdő. A források szerint az uralkodó gyakran étkezett a kivégzések helyszínén, amíg az elítéltek haláltusája zajlott.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap