Hét dolog, amit a rómaiaknak köszönhetünk: a betontól a naptári évig
2020. szeptember 22. 08:35 Múlt-kor
Korábban
Amiért ma is áll a Colosseum
„Téglavárosként találtam Rómára, márványvárosként hagyom itt” – hangzik Augustus császár híres mondása, amely bármennyire is frappáns, a római építészet legnagyszerűbb, bár kétségkívül a háttérben maradó anyagát, a betont nem említi.
Bár nem a rómaiak használták először, ők voltak az elsők, akik széles körben és következetesen használták. Fejlesztéseiknek köszönhető, hogy az oly hatalmas épületek, mint a Colosseum vagy a Pantheon – amely máig a világ legnagyobb átmérőjű, vasalatlan betonból készült kupolája – kétezer év elteltével is állnak.
A rómaiak felismerték, hogy boltíveket és méretes kupolákat könnyebb egy gyorsan száradó, folyékony anyagból építeni, mint kőből, márványból vagy téglából. Az elkészült építménykeretet már egyszerűbb volt „befedni” a díszesebb elemekkel.
A Kr. e. 2-3. században jöttek rá a tökéletes beton összetételére, amelyet Marcus Vitruvius Pollio, Augustus császár hadmérnöke miatt ismerünk.
A Nápolyi-öböl partjának alumínium-oxidban dús vulkanikus porát vízzel, égetett mésszel és vulkanikus hamuval keverték, a masszába pedig tufatörmeléket és lebontott épületekből származó kerámia-, kő- és tégladarabokat is helyeztek.
A rendkívül szilárd és tartós, repedésektől mentes, tengervízben is megkötő beton titka a birodalom bukása utáni zűrzavaros időszakban feledésbe merült, és a 18. századig kellett várni, míg újra felfedezték annak silányabb változatát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része tegnap
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat tegnap