2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hét csapnivaló uralkodó a történelemből

2020. július 24. 15:51 Múlt-kor

A történelem lapjain nincs hiány a pocsék munkát végző uralkodókból, és egy ilyen lista könnyen feltölthető akár egyetlen ország vagy korszak teljhatalmú vezetőivel is. A koronás fők számos módon ronthatnak renoméjukon: lehetnek módfelett keménykezűek és erőszakosak alattvalóikkal szemben, hozhatnak az ország számára katasztrofális kimenetelű döntéseket, vagy egyszerűen csak hanyagolhatják kötelességeiket.

Caligula (Kr. u. 12-41)

Caius Julius Caesar Augustus Germanicus, ragadványnevén Caligula („csizmácska”) az őrültként számon tartott római császárok sorába illeszthető, méghozzá igen előkelő helyre, már ami intézkedései eszelősségét illeti.

Habár uralkodása kezdetben ígéretesnek tűnt, hamar átcsapott a szenátus és a hadsereg vezetésének szándékos és folyamatos megalázásába. Az egyszerű nép körében azzal okozott megbotránkozást, hogy istenné nyilvánította magát – a rómaiaknál ez még a császárok esetében is csak a halál után volt elképzelhető.

Elődjéhez, Tiberiushoz hasonlóan árulás vádjával tartóztatott le szinte véletlenszerűen embereket, azonban Caligula esetében tovább rontottak megítélésén a híresztelések, melyek szerint vérfertőző kapcsolatban állt nővéreivel, valamint hogy a szexuális kicsapongás szinte minden formája része volt az életének – ezek az értesülések nem is alaptalanul kezdtek terjedni.

Habár a népszerű történet, mely szerint kedvenc lovát is szenátorrá nevezte ki, könnyen lehet eltúlzott, egyáltalán nem áll ellentétben Caligula személyiségével.

Legdurvább hibája azonban mégis a római légiók vezetésének magára haragítása volt. Előbb a tenger ellen indított szürreális „hadjáratot”, melynek során a vízbe parancsolta katonáit, hogy fegyvereikkel a hullámokat csapkodják, majd nagy mennyiségű kagylót gyűjtsenek hadizsákmányul Neptunus istentől, később pedig a germánok ellen indított teljességgel sikertelen akciót.

Az utóbbi művelet kudarca nem akadályozta meg abban, hogy a győztes hadvezéreknek kijáró bevonulással, azaz triumphusszal jutalmazza meg magát Rómába érkezésekor. Kr. u. 41-ben a praetorianus testőrség tagjai meggyilkolták, és a helyére épeszű rokonát, Claudiust kiáltották ki.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Claudius páncélos mellszobra (kép forrása: Wikimedia Commons)Ilja Repin: Rettegett Iván és fia, Iván (1855) (részlet) (kép forrása: Wikimedia Commons)IV. Iván (kép forrása: Wikimedia Commons)II. Rudolf (kép forrása: Wikimedia Commons)I. János (kép forrása: Wikimedia Commons)II. Lipót (kép forrása: Wikimedia Commons)XII. JánosI. Ranavalona fiaival (kép forrása: Wikimedia Commons)
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár