Hátborzongató emberrabló programot folytatott Japánban az észak-koreai rezsim
2021. január 12. 18:05 Múlt-kor
Korábban
Az elrabolt japánok élete Észak-Koreában
Az észak-koreai ügynökök hamar kialakították sajátos módszertanukat áldozataik foglyul ejtésére. A két országot elválasztó Japán-tengert nagyobb méretű hajókon szelték át, amelyek több kisebb, civil halászhajónak tűnő, nagy teljesítményű motorral szerelt hajót szállítottak. Ezekkel az 1980-as évek folyamán legalább egy tucat további embert elraboltak Japánból.
Egyes áldozatokat, például a húszéves joghallgató Haszuike Kaorut és feleségét, Okudo Jukikót kényelmes, ám fallal körülvett és fegyveresek által őrzött falvakba vitték, és sokféle munkát végeztettek velük, japán dokumentumok fordításától észak-koreai ügynökök japán nyelvi oktatásáig. Egy kevéske fizetést is kaptak, amellyel gyarapodó családjuk számára – két gyermekük is született Észak-Koreában – élelmet vásárolhattak.
Szabadságuk természetesen igen korlátozott volt. Az észak-koreaiak felügyelőket rendeltek melléjük, és arra kötelezték őket, hogy naplót vezessenek gondolataikról. A naplókat rendszeresen ellenőrizték, illetve a párnak részt kellett vennie „agymosó” képzéseken, amelyeken a dzsucse ideológiára igyekeztek nevelni őket. „Kitisztítom és elmosom a régi gondolataidat, és a dzsucse forradalmáraként alkotlak újjá” – mondta Haszuikénak egyik felügyelője.
Haszuike beszámolója szerint az elvégzett munkájukért cserébe azt ígérték az elraboltaknak, hogy visszatérhetnek majd Japánba – miután a dzsucse forradalma végigsöpört Ázsián. Az egyik emberrabló úgy fogalmazott fogvatartottjainak: „Visszatértek majd Japánba, ahol itteni tapasztalataitok által az új japán rezsim legtetején szereztek pozíciót!”
A menekülés bármiféle reális lehetőségének nyilvánvaló hiánya miatt az elrabolt japánok beletörődtek sorsukba, és megszokták a számukra központilag kijelölt életet – lakást, házastársat és felügyelőket –, és várták az idő múlását.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap