Hatalmas látványosság volt, amikor 1931 tavaszán feltűnt Budapest egén a Zeppelin
2020. március 29. 10:27 Jeki Gabriella
Korábban
Karinthy és Horthy István is a fedélzeten utazott
A Magyarország cikke szerint a csepeli repülőtéren helyszíni szemlét tartottak a rendvédelmi hatóságok. A Magyar Aero Szövetség 250 utászkatonát vezényelt ki a helyszínre, hogy segítsék a léghajó leszállását és lehorgonyzását, a róla ledobott kötelekkel. A feladat azonban nem bizonyult egyszerűnek, hiszen 1931-ben a március 29-e havas záporokkal tarkított szélviharban köszöntött a fővárosra.
„Szilaveczky rendőrfőtanácsos arra is figyelmezteti a közönséget, hogy lehetőleg sárcipőben menjen ki Csepelre, mert a mezőn hosszú darabon gyalogolni kell és a talaj rendkívül sáros” – írja az újság. – „A mentők ezúton is figyelmeztetik a közönséget, hogy a villamosokon tartózkodjék a tolongástól és a rendőri előírásokat a közlekedésnél a legszigorúbban tartsák be, mert a balesetek csak így kerülhetők el.” A mentőkészültség reggel hét órától a repülőtér hangárjában teljesített szolgálatot.
Nagyon várták a Dunántúlon is a Zeppelin érkezését. Itt azonban túlzottan kedvező időjárás nehezítette az utazók útját. Ezért módosították az előre bejelentett irányt. „A Graf Zeppelin magyarországi körrepülésének útvonalát érthetetlen okokból még az utolsó pillanatban sem közölték teljes bizonyossággal a nyilvánossággal” – írja a pécsi székhelyű Dunántúl napilap 1931. március 29-én. – „Az esti órákban egymást érik az egymásnak ellentmondó jelentések, amelyek szerint egyáltalán nem bizonyos, hogy a Graf Zeppelin elrepül Pécs felett.”
Az újságban közzétettek szerint a jelentés csak a késő órákban érkezett, eszerint a léghajó útvonala a következő: Budapest, Miskolc, Debrecen, Kecskemét, Szeged, Székesfehérvár, Budapest. A Zeppelin utasai végül rövid Budapest feletti repülés után északkeletnek fordultak. Átrepültek a Mátra felett és Eger, valamint Mezőkövesd érintésével Miskolc fölé érkeztek. Innen déli irányban haladtak tovább Szentes és Hódmezővásárhely felé, majd Debrecen érintésével visszafordultak és a Jászság fölött elrepülve tértek vissza Csepelre a délutáni órákban. Újabb sikeres landolás és pihenő után indultak vissza állomáshelyükre, a németországi Friedrichshafenbe. A Zeppelin fedélzetén tizennégy utas tartózkodott ekkor. A Bodeni-tó partján fekvő német városba hajnali 3 óra 30 perckor érkeztek meg.
A léghajón több neves személy is utazott, többek között Karinthy Frigyes, Horthy István, valamint gróf Almásy László Ede Afrika-kutató. A Zeppelin fedélzetén tartózkodott Gömbös Gyula honvédelmi miniszter és több újságíró. Elsőként Karinthy Frigyes lépett ki a léghajóból a sikeres földet érés után. Horthy Istvánt édesapja, Horthy Miklós kormányzó személyesen várta a repülőtéren. Az érkező tizennégy utast, Lehmann és Flemming kapitányokat, illetve a személyzet tagjait Budapest főpolgármestere köszöntötte.
A Zeppelin léghajó postát is szállított. Az 1931. március 21-én megjelent Rendeletek tára beszámolt róla: „Ezekkel a léghajójáratokkal a következő feltételek mellett közönséges levelek és levelezőlapok küldhetők: a levelek súlya egyenkint a 20 grammot nem haladhatja meg, illetve a levélpostai légiküldeményekre a „Légipostával” feljegyzést, vagy kékszínű légipostai ragjegyet kell alkalmazni.” A rendelet arra is rámutat, hogy az ilyen módon szállított levelek címlapjának felső részén szembetűnő módon, egy táblázat szerint kell feltüntetni a megfelelő légiutat, ha azokat a Zeppelin magyarországi körrepülése, vagy a Németországba való visszatérése alkalmával szállítja. Azt is említik, hogy a levélpostai küldemény rendeltetési helyének megfelelő rendes postai díjon felül kötelező légipostai pótdíjat kell leróni. Ezekbe belefoglalták a Budapest-Friedrichshafen közötti úton repülőgépen való szállítás díját is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap