Hamar fémkoporsóvá vált a későbbi első működő tengeralattjáró-modell

A fémkoporsó

A következő tengeralattjáró építését 1863 júliusában kezdték el és nagyon rövid idő alatt, már augusztus végén elkészültek vele. A Fish Boat (Halhajó), vagy Porpoise (Disznódelfin) néven emlegetett jármű 12 méter hosszú, 1,2 méter átmérőjű, és 7,5 tonna tömegű volt.

Öt apró, kerek ablakkal látták el és egy kisebb tornyot is építettek rá, amely a búvónyílásokat rejtette. Utóbbiakat gumifedelekkel zárták le légmentesen. A hajócsavart hét ember hajtotta, a nyolcadik kormányzott. A ballasztokat kézi pumpákkal lehetett feltölteni és kiengedni.

Az H.L. Hunley belsejét ábrázoló rajz, vélhetően William A. Alexander keze által

A bevetés megtervezésének kezdetén úgy vélték, hogy az a leghatékonyabb, ha egy úszóaknát vontat maga után, majd a célpontként kiválasztott hajó alatt eloldja, az akna pedig felrobban. A Mobile-öbölben kísérleteztek is a megoldással és fel is robbantották a kijelölt célt.

Később azonban úgy döntöttek, hogy a Konföderáció David nevű, a tengeralattjárókkal párhuzamosan kifejlesztett torpedónaszádjain használt rúdtorpedókat vetik be.

1863. augusztus 12-én a tengeralattjárót vasúton átszállították Charlestonba, amelyet elzárva tartottak az Unió hadihajói. Az első próbaúton azonban végzetes balesetet szenvedtek: egy gőzös lapátkerekei által keltett hullámok annyira megingatták a tengeralattjárót, hogy a kormányos véletlenül süllyedésre váltott nyitott búvónyílásokkal. A kilencfős legénységből csak négyen jutottak ki, a többiek megfulladtak.

Hunley azzal fordult a Konföderáció hadseregéhez, hogy a legénységet azokból válogassák össze, akik már ismerik a tengeralattjárót. Hunley lett a parancsnok és a szerelőcsapat egy részét fogták be legénységnek.

Eleinte minden rendben ment, de 1863. október 15-én a Fish Boat nem jött fel a felszínre. Mint később kiderült, Hunley nem zárta le az elülső ballaszttartályt a merüléskor, így az megtelt, és lehúzta a hajó elejét. A fenéken megülő járműből nem sikerült kiszabadulni, a legénység összes tagja megfulladt. A balul elsült próbaút után a kísérleteket le akarták állítani, de Dixon hadnagy meggyőzte a feletteseit a folytatásról.

1. A víz alatti kezdetek
2. A Hunley elődjei
3. A fémkoporsó
4. Az első bevetés
5. Ismét a felszínen

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban