Haláláig tagadta bűnösségét Martin Luther King merénylője

A gyilkos útja

De ki is volt James Earl Ray? 1928-ban született az illinois-beli Altonban. Szerény körülmények között nőtt fel, 15 éves korában otthagyta az iskolát, és csatlakozott a hadsereghez. Németországban is szolgált, de minduntalan összeütközésbe került a törvényekkel. Először 1949-ben betörésért ítélték el Kaliforniában, 1952-ben egy taxisofőr fegyveres kirablásáért Illinois-ban, aztán Missouriban, amikor utalványhamisítással próbálkozott. Első alkalommal két évet volt börtönben, majd három évet ült egy floridai fegyházban. 1959-ben, amikor kirabolt egy boltot – noha a zsákmány csupán 120 dollár volt

–, visszaesőként már húsz évre ítélték. 1967-ben egy kenyérszállító kocsiba rejtőzve szökött meg a missouri állami fegyházból.

Ezt követően James Earl Ray bejárta az Egyesült Államokat és Kanadát, megfordult St. Louisban, Chicagóban, Montrealban, Torontóban, majd az alabamai Birminghamben. Utóbbi államban elég sokáig maradt ahhoz, hogy szerezzen egy helyi vezetői engedélyt, és megvegyen egy Ford Mustangot. Mexikóba sietett, ahol pornófilmrendezői karriert akart befutni úgy, hogy helyi prostituáltaknak fizetett azért, hogy felvehesse őket. A mexikói tartózkodás rövidre sikeredett, mert egy hónappal később, 1967 novemberében visszatért az Egyesült Államokba.

Egy darabig Los Angelesben élt, ahol csatlakozott George Wallace elnökjelölti kampányához. Hamar kiderültek a feketékkel szembeni előítéletei, amelyek odáig fajultak, hogy a Rhodesiába történő emigrálást tervezte, mivel akkoriban a fehér kisebbség egy feketéket elnyomó rendszert működtetett a későbbi Zimbabwéban.

1968 márciusában Atlantába utazott, és az általa kibérelt szobában az FBI később talált egy térképet, amelyen Martin Luther King háza és a templom is be volt karikázva, ami arra utal, hogy Ray már ekkor is a merényletet tervezte. Március 30-án az alabamai Birminghamben álnéven vásárolta meg a későbbi gyilkosság fegyverét, mivel ott értesült arról, hogy King Memphisben lesz. A városba már április 2-án megérkezett, s két nappal később pedig végrehajtotta a merényletet.

Következmények és kétségek

King meggyilkolása után hatalmas zavargások robbantak ki szerte az Egyesült Államokban. Ezek méreteire jellemző, hogy tizenötezer embert tartóztattak le, miközben az összecsapások negyvenhárom halálos áldozatot követeltek. Ez is közrejátszott abban, hogy a hatóságok minél gyorsabban kézre akarták keríteni a tettest. Ez azonban nem volt könnyű, mert Ray kocsival Kanadába menekült, és egy hónapig Torontóban bujkált. Hamis útlevelet szerzett Ramon George Sneyd névre, és májusban ezzel repült Nagy-Britanniába, majd onnan Lisszabonba. Útjai során elég komoly összegeket költött szállásra és nőkre, ami a későbbiekben az összeesküvés-elméletek egyik gyakori hivatkozási alapjává vált. Mikor a brit hatóságok észlelték, hogy a Londonba visszaérkező Ray okmányai hamisak, június 8-án letartóztatták.

Ray először beismerte a bűnösségét, elmondása szerint azért, hogy elkerülje a villamosszéket, utóbb azonban visszavonta a vallomását, és egy Raul nevű embert nevezett meg felelősként. Ártatlanságához a haláláig ragaszkodott, amely végül 1998-ban következett be hepatitis C által okozott máj- és vesebetegség következtében. Sokan manapság is úgy vélik, hogy nem ő ölte meg Kinget, hanem egy képzett lövész végzett a lelkésszel az FBI vagy más szervezetek megbízásából.

Martin Luther King meggyilkolásának a helyén, a Lorraine Motel terasza előtt tábla emlékeztet a merénylet áldozatává lett lelkészre. A szálló köré épült a National Civil Rights Museum, amely a polgárjogi mozgalmak történetét mutatja be a XVII. századtól napjainkig. Január harmadik hétfője minden esztendőben Martin Luther King emlékére szövetségi ünnepnap, amelyet a meggyilkolt polgárjogi harcos tiszteletére tartanak meg az Egyesült Államokban.

1. A békés engedetlenség felemelkedése
2. Merénylet a motel erkélyén
3. A gyilkos útja

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2011

• A hódolat ünnepe
• Liszt: a kompozítor
• Szeretni kell, ennyi az egész
• Megjelent a Múlt-kor magazin őszi száma
• Tutanhamon utolsó őre
• Horthy és Gömbös: két kultuszteremtés Magyarországon
• Liszt Ferenc furcsa famíliája
• Liszt: a szívtipró